Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

— A jogügylet megkötése. — 27 ügylet az áruban és árban való megegyezés ellenére sem, amikor a vételi ajánlatot tevő fél kikötötte, hogy a megveendő sertéseket külföldi szabad vásárokra érvényes járiatokkal kaphassa meg és ebben a tekintetben nem jött létre megegyezés. (X. 951.) Ha az ügyletkötés alkalmával az egyik fél által javaslatba hozott kikötést a másik fél nem fogadta el, az erre vontkozó megegyezés hiányát egyoldalú jogfenntartás nem pótolhatja. Ilyen esetben a jogfenntartás figyelembe vételének csak az a megállapítás lehet a jogi következménye, hogy az ügylet nem jött létre; ha ennek a megállapítását az a fél semkivánja, aki a jogfenntartó nyilakozatot tette, akkor az ügyletet a jogfenntartás figyelembevétele nélkül azzal a tartalommal létrejöttnek kell tekinteni, amelyet mind a két fél elfogadott. (C. V. 402/1937.) Ráutaló (konkludens) tényekből a hallgatólagos kötelemvállalás csak akkor állapítható meg, ha a kötelemvállalásra irányuló akarat a tényekből kétséget kizáró módon felismerhető. (XI. 330.) Ha a felek olyan jogügyletben, amelynek teljesítése iránt per van köztük folyamatban, nem rendelkeztek olyan kérdések felől, amelyek szabályozást igényelnének, akkor a perben kell nekik alkalmat adni a szükséges nyilatkozatok megtételére. így, amikor az ingatlan vevői az eladó jogutódaival szemben önkéntes árverés kérésére, az eladó jogutódai pedig a vevőkkel szemben arra kötelezték magukat, hogy az árverésen az ingatlant meghatározott árért megveszik és az eladó jogutódai a vevőknek az önkéntes árverés kérésére kötelezése iránt pert indítottak, a Kúria a fellebbezési bíróság ítéletének feloldása mellett azért rendelt el további tárgyalást, hogy a felpereseknek alkalmuk legyen arról nyilatkozni, kivánják-e abban az esetben is az apereseknek az árverés megkérésére kötelezését, ha a foganatosító bíróság által a Pp. 24. §-a alapján meghatározandó kikiáltási árra figyelemmel s a Vhn. 26. igának a legkisebb eladási árat megszabó rendelkezésénél fogva ők az ingatlant a felek megegyezésében meghatározott árért nem vásárolhatnák meg; továbbá, hogy nyilatkazhassanak arról is, készk-e ők a törvény szerinti minimális vételárat akkor is megígérni, ha az a felek megegyezésében meghatározott árat meghaladná, továbbá arról is, hogy a jogelődük által az ingatlanon emelt épületnek az ingatlan alkotórészeként árverésre bocsátását kívánják-e, vagy pedig arra vonatkozóan más jogot — esetleg az elvitel jogát — óhajtják-e gyakorolni. (XII. 157.) Vagyonjogi szerződésben a szolgáltalás, vagy ellenszolgáltatás tárgyának a meghatározását valamelyik szerződő félre, vagy harmadik személyre is lehet bízni; a szolgáltatás tárgyának a meghatározására ekként feljogosított személy azonban ezzel a joggal nem élhet tetszése szerint, hanem a szolgáltatás tárgyát a méltányosság követelményei szerint kell meghatároznia. Ha a felek között vitássá válik, hogy a meghatározás a méltányosság szerint történt-e, vagy sem, ezt a kérdést a bíróság dönti el. (XII. 428.)