Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

— Általános határozatok. — 21 mondás jogával. így ítélte meg a Kúria azt az esetet, amikor a szolgálat felmondása idejében még 13 hónap, a szolgálati jogviszony valóságos megszűnésekor pedig még 7 hónap hiányzott a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez szükséges időből. (C. II. 3315/1938.) Megállapította ellenben a Kúria a felmondás jogával való visszaélést akkor, amikor a vasúti alkalmazott betegsége miatt egy huzamban 6 hónapnál hosszabb ideig nem teljesített szolgálatot és ezért a vasútnak az 1934 :1. t.-c. 2. $. 2. a) pontja értelmében joga nyüt ahhoz, hogy az alkalmazottat végelbánás alá vonja és evégből a szolgálatát felmondja, de a vasút ezzel a jogával nem nyomban a 6 hó eltelte után, hanem csak akkor élt, amikor az alkalmazottat már csak rövid idő — 19 nap — választotta el a nyugdíjjogosultság eltérésétől, anélkül, hogy a felmondás jogának ebben az időpontban való gyakorlására különösen fontos és komoly oka lett volna. (X. 889.) Ha a nyugdíjszabályzat értelmében az alkalmazottak nyugdíjazása szolgálati tekintetből is történhetik, annak eldöntése, hogy fennforog-e olyan szolgálati tekintet, amely a nyugdíjazást indokolja, a munkaadó kizárólagos elbírálásának a körébe tartozik. Ilyen esetben tehát pusztán a miatt, mert a nyugdíjazás a teljes nyugdíjra jogosító szolgálati idő letelte előtt történt, nem lehet a joggal való visszaélést megállapítani. (C. II. 2325—1937.) A kereseti joggal is csak komoly érdeknek — vagyonjogi kereset esetében komoly gazdasági érdeknek — a kielégítése végett lehet élni. Ilyen gazdasági érdek hiánya miatt utasította el a Kúria azt a kártérítési keresetet, amelyet a felperes a tisztességtelen verseny alapján eredetileg csak abbanhagyás és a versenycselekmény tiltott voltának megállapítása iránt indított per folyamán, az abbanhagyási kérelem elejtése után emelt 1 arany pengő kártérítés iránt, minthogy ennek a célja csak az lehetett, hogy a felperes a Pp. 130. §-ában meghatározott feltételek kimutatása nékül kért megállapítást a törvény megkerülésével elérje. (XIII. 517.) Ellenkezik a jogok gyakorlásánál el nem engedhető jóhiszeműség követelményével az az eljárás, ha a fél az ellenérdekű féltől olyan jog megszüntetését kéri, amelyet neki, bár más jogalapon, de ugyanazzal a tartalommal nyújtani volna köteles. Ez az eset áll fenn pl., ha az előljárósági hitelesítés hiánya miatt érvénytelen gépvételi ügyleten alapuló vételárkövetelés biztosítására bejegyzett jelzálogjog törlését kéri a vevő akkor, amikor ő a vételi ügyletet ugyanazzal a tartalommal már újból érvényesen megkötötte (X. 882.), kötelmi jogoknak harmadik személy által való jogellenes megsértése az adóssal egyetemleges felelősséget von maga után; mert általános jogelv, hogy senkinek sem szabad közreműködnie abban, hogy másoknak joga — ha arról tudomással bir — meghiusíttassék. (XI. 936.)