Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

— Feljelentés — 143 nek semmi ténybeli alapja nincs és annak előterjesztésében csak a rosszhiszeműség és ártási szándék ismerhető fel. (XII. 1061.) A Kúria által ismételten elfoglalt jogi álláspont, hogy az 1914. évi XLI. tc. által biztosított perbeli szabadság nem terjed odáig, hogy bármelyik házasfél minden alap nélkül bontóokot megvalósító tényállításokat tehessen, mert a házasság erkölcsi tartalma nem engedi meg a házassági per keretében sem, hogy a házastársak egymással szemben olyan tényeket állítsanak, amelyek valóságuk esetén a házastársi erkölcsi felfogásnak alacsony voltára mutatnának s általában bontóok megvalósítására alkalmasak volnának, ha azokat bizonyítani mieg sem kísérlik. (XI. 106., XII. 811.) Ennek megfelelően bontóoknak minősítette a Kúria a bontóperben a női szeméremérzet kíméletlen figyelmenkívül hagyásával, ízléstelen és meggyalázó formában szükségtelenül felhozott és valótlannak bizonyult azt az állítást, hogy a feleség a házasságkötéskor már nemcsak érintetlen nem volt, hanem nemileg kiélt volt s hogy a házasságkötést megelőzően már teherbe is esett. (C. III. 252—1939.) Azonban bármily súlyosak is a perben, vagy egyéb hivatalos eljárásban előterjesztett ténybeli adatok, azok csak a fenti feltétel mellett eredményezhetnek bontóokot. (XII. 10.) Ha tehát a férj, aki korábban tett és már elévült azt a sértő nyilatkozatát, hogy gyermekük nem tőle származik, a perben csak azért ismétli meg, hogy állításával magyarázatát adja házastársával szembeni bánásmódjának, az állítások ilyen módon való fenntartása, mint ami a perbeli védekezés célját szolgálta, bontóokot nem létesíthet. (XII. 504.) Ellenben bontóoknak tekintette a Kúria azt a perben előterjesztett és bizonyítani meg sem kísérelt állítást, hogy a feleség a férj vagyoni érdekei ellen nagybátyjával szövetkezett s megengedett ok nélkül magzatelhajtást végeztetett, (XI. 106), hogy az egyik tanúval szerelmi viszonyt folytatott és hogy ebből a viszonyból gyermeke született, (XII. 1061), azt a kórházi főorvos által érvényesített s egy ismeretlen asszonytól kapott levelezőlap közlésére alapított bontóperbeli állítást, hogy a feleség, mikor teherben volt viszonyt folytatott apja kocsisával (XI. 780.) és azt az ideiglenes nőtartási perben feleslegesen és szükségtelenül tett tényállítást, amely a feleségnek a házasság előtti időben tanúsított erkölcstelen magatartására vonatkozott. (XIII. 96.) I) Feljelentés. Tanuzás a házastárs ellen. A házassági bontóperekben kialakult és állandóan követett jogszabály értelmében a köztisztviselő} életben, — amelyhez a fegyveres erő is hozzászámítandó, — ha büntető vagy fegyelmi feljelentés nem történt — ez egyik házasfél által a házastársra hivatalbeli fellebbvalójánál illetve elöljárójánál történt olyan értelmű eljárás, hogy szüntesse meg a házaséletüknek általa sérelmezett jelenségeit, amennyiben ez az eljárás csak a tanácsadás avagy a jó-