Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

142 —A házasság felbontása. — tényeiben felismerhető-e oly műveltebb felfogás és erkölcsi emelkedettség, amely mellett a vele szemben használt kifejezéseket méltán és súlyosan sérelmezhette. (XI. 38.) Az ilyen szóbeli sértések jelentőségének megitélésénél tekintetbe kell venni azt az érintkezési módot, amelyet a házastársak az együttélés alatt egymással szemben tanúsítottak, továbbá azt a lelkiállapotot és azokat az inditóokokat, amelyek azokat kiváltották. (XII. 432.) Ennek megfelelően nem állapított meg bontó okot a Kúria azokért az uccai durva sértésekért, amelyekkel a feleség férjét illette, aki azt megelőzően maga is durván bánt a feleségével, megesett, hogy azt pofon is ütötte s a kérdéses sértések alkalmával maga is ugyanolyan feltűnő durvasággal válaszolt (XI. 38.); és nem állapított meg bontóokot azért sem, mert a feleség a bontóperről beszélgetés közben albérlői előtt meggyalázó kifejezéseket használt férje ellen. (XII. 432.) Nem állapított meg bontó okot a Kúria, amikor a meggyalázó kifejezések használata alacsonyabb műveltségű felek között a hitvestársi hűségre gyanútkeltő magatartás miatt következett be. (XIII. 394.) Nem tekintette bontó oknak a Kúria az idegbeteg és nemzőképességében is korlátozott férjnek, a faluszerte elterjedt szóbeszéd hatása alatt tett azt a kijelentését sem, hogy gyermekük nem tőle származott (XI. 818.), sem az anyós betegágyához a férj utasítására be nem eresztett feleségnek az őt elutasító ápolónő előtt tett azt a kijelentését, hogy ezt a rendelkezést nem veszi komolyan, mert a férje nem normális. (C. III. 405—1939.) Viszont súlyos házastársi kötelességsértésnek minősítette a feleség által, az életközörség tartama alatt és annak megszűnte után egyaránt terjesztett azt a hiresztelést, hogy férje csak természetellenes módon tudja nemi vágyait kielégíteni (C. III. 5233—1937.), vagy azt a hiresztelést, hogy a férj első feleségét is a sirba vitte s hogy börtönben volna a helye (XI. 374.), továbbá a valóságnak meg nem felelő azt a gyanúsítást, hogy a férj vérbajjal és nemibetegséggel megfertőzte feleségét. (C. III. 4101—1938.) A házastársi kötelesség azt hozza magával, hogy kényszerítő szükség esetét kivéve, a házastársak egymás jóhírnevét minden körülmények között megvédelmezzék. Tehát valósága esetén is bontóokul szolgálhat, ha a férj idegen ember előtt azt beszéli feleségéről, hogy az őt (megcsalta. (XI. 601.) Viszont, ha a feleség szülei előtt tesz a férj jóhiszeműen ilyen közlést, ez nem bontóok, mert a házastársakat nem lehet elzárni attól, hogy a való helyzetet a szülők előtt feltárhassák, akik ily módon nagyobb élettapasztalatuknál fogva, a fiatalok közötti ellentéteket könnyebben orvosolhatják. (XI. 601.) Bontó okul szolgálhat a perben előterjesztett védekezés, ha az magától a házasféltől származik, a másik házastárs személyét és tisztességét súlyosan sérti, az ügy elbírálása szempontjából szükségtelen volt és a per adatai kétségtelenné teszik, hogy a védekezés-