Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

— Tettlegesség. Fenyegetés. Szóbeli sértések. — 141 (XII. 566.), de menthetőnek tekintette a földmives házastársak közötti tettlegességet a Kúria, amikor azt a feleségnek női tisztességet és szeméremérzetet súlyosan sértő magatartása váltotta ki, (C. III 807—1938., 247—1939.), vagy amikor az a kisgazda házastársak között, veszekedés közben a feleség előzetes súlyosan sértő kijelentése után történt. (C. III. 672—1938.) A jogos védelem, vagy az olyan fokú indulat, amelynek hatása alatt a férj tette következményeinek felismerésére nem képes, mentesítő okul szolgálnak. (C. III. 5752—1936.) Az a körülmény, hogy a büntető bíróság a házastárs testi bántalmazása miatt kiszabott büntetés végrehajtását próbaidőre felfüggesztette, nem mentesítő ok a bontóperben, mert a házastárs tettlegessége a házassági életközösség szempontjából más megítélés alá esik, mint a büntetőjog szempontjából. (C. III. 473—1939.) A bontóper során elkövetett tettlegességet a Kúria még súlyosabbnak tekinti a mindennapi életviszonyok között elkövetett tettlegességnél s nem fogadja el mentesítő körülménynek, hogy a kedvezőtlen ítélet izgalomba hozta a házasfelet, mert a házastársak a bíróság döntését tisztelettel kötelesek fogadni. (XI. 968.) A házastárs ellökését és az elesésből származó testi sértést tettleges bántalmazásnak tekintette a Kúria. (XII. 279.) Nemcsak a házastárs bántalmazása, hanem a másik házastárs szemeláttára történt bántalmazás eltűrése is bontó okot adhat. így amikor a felesége kibékítése végett az após házához érkező és béketűrően viselkedő férjet az após durván bántalmazta, a feleségnek pedig egy szava sem volt ellene és férjét se védelmébe nem vette, sem első segélyben nem részesítette, ezt a magatartást a házassági kötelesség szándékos és súlyos megsértésének tekintette a Kúria. (XIII. 296.) A feleség édesanyjával szemben elkövetett durva tettlegesség, nevezetesen az, hogy a vő az anyóst háromszor arculütötte, úgy hogy szája széle véres lett és feldagadt, szintén bontóokul szolgálhat, mert a házastárs, a másik házastárs szüleit megbecsülésben tartozik részesíteni. (XI. 310.) A házastárssal szemben alkalmazott közvetlen és súlyos fenyegetés, ha az komolynak és meggondoltnak tekinthető, alkalmas lehet a szándékos és súlyos házastársi kötelességsértés megállapítására; a korcsmából kijövő férjnek azt a kijelentését azonban, hogy mindenszentek napján két rózsa fog nyílni a felesége kapujában, a Kúria nem tokintette olyan fenyegetésnek, hogy arra a házasság, felbontását alapítani lehetett volna. (X. 1047.) k) Szóbeli sértések. A házastársak között elhangzott szóbeli sértéseket, soha sem lehet önmagukban és elvontan elbírálni, hanem mindig viszonylagosan és pedig abból a szempontból nézve, vájjon a másik házastárs.,