Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

140 — A házasság felbontása. — is érvényesíthetők, ha azok felmerülte és az életközösség megszakítása óta tíz évnél több idő telt el. (XIII. 343.) i) Betegséggel megfertőzés. A nemibajjal megfertőzés csak abban az esetben vonható a Ht. 78. §-ában meghatározott absolut bontóok fogalma alá, ha az abból 'előállott egészségháborítás az egészséget veszélyeztető súlyos bántalomnak minősül. Ezen eseten kívül a nemi fertőzés a Ht. 80. §-ának a) pontja alá eső viszonylagos bontóokot valósítja meg. (XII. 548.) A vérbajjal történt fertőzés a házastársi kötelességnek olyan súlyos megsértése, amelyet a sértett házastárs arra való tekintettel sem köteles megbocsátani, hogy az mikor következett be és az emiatt bekövetkezett különélés mennyi ideje tart. (XIII. 343.) A vélelem az, hogy a férjes nő a nemi betegséget a férjétől szerezte. Az ellenkező bizonyítása a férjet terheli. (C. III. 1536— 1937.) j) Tettlegesség. Fenyegetés. A férjnek a feleségével szemben nincs fegyelmi joga és ekként a házastárs testi bántalmazása társadalmi osztályra való tekintet nélkül a házastárs köteles megbecsülését érintő súlyos házastársi kötelességsértés. (XI. 107., C. III. 5409—1938., C. III. 473—1939.), ha csak a tettlegesség a fennforgó körülmények között nem menthető. (C. III. 1982—1937., 247—1939.) A tettlegességet nemcsak a szándékosság hiánya teszi menthetővé; annak bontó okul való minősítése mindig az adott körülményektől és a házasfelek egyéniségéhez mért súlyosságtól függ. (XI. 107.) A magasabb társadalmi állás a cselekmények súlyosabb megitélését vonja maga után, de a bántalmazott fél csak akkor hivatkozhatik sikeresen magasabb társadalmi helyzetükre, ha ő maga is ennek megfelelő módon járt el házastársával szemben. (XII. 9.) A bántalmazó fél magasabb társadalmi állására tekintettel nem vette figyelembe a Kúria mentesítő körülményként azt, hogy a bántalmazó indulatos természetű volt s a tettlegességet közös gyermekük elhelyezése körül keletkezett viszályok által felidézett idegességében követte el (XII. 188.); ugyancsak a magasabb társadalmi állás miatt nem tekintette bontóoknak azt a cselekményt, hogy a feleség egy könnyű virágtartóval megütötte férjét, aki maga sem tanúsított házastársával szemben társadalmi állásának megfelelő magaviseletet. (XII. 9.) A testi épséghez és a becsüléshez a földmives osztályhoz tartozó feleségnek éppen úgy joga van, minit a társadalom magasabb igényekkel biró osztályához tartozó nőnek. A gorombaságot és tettleges bántalmazást a földmives férj felesége sem tartozik eltűrni,