Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

134 — A házasság felbontása. — véréhez költözött lakni és hogy erkölcsi szempontból gyanús helyeken vállalt szolgálatot, nem érvényesítheti bontóokként az a férj, aki feleségét ebben az új lakásában ismételten méglátogatta, vele kibékült, nemileg érintkezett ég megállapodott a házassági életközösség helyreállításában is. (XI. 331.) Egyik házastárs sem zárható el azonban attól, hogy a tudtával és beleegyezésével létesített, de erkölcsi szempontból gyanútkeltő állapotnak megszüntetését a másik házastárstól bármikor követelhesse. A házasság célja és rendeltetése biztosítja a. házastársaknak az erkölcsi felemelkedésnek ezt a jogát. Az a körülmény, hogy a takarításért lakó feleség különböző kedveskedést és bizalmaskodást tanúsított munkaadójával szemben és hogy ez aférj tudtával történt, nem zárja el a férjet attól, hogy amikor ez szóbeszédre ad okot, feleségétől azt követelhesse, hogy költözzék vele más lakásba. (XI. 819.) A női tisztességet sértő magatartásnak tekintette a Kúria a feleségének azt a viselkedését, hogy férjének beleegyezése nélkül maga tett ajánlatot a férjével haragos vsizonyban álló férfinek, hogy menjenek együtt vendéglőbe mulatni s ezzel a késő éjjeli órákig kimaradt. (C. III. 1637/1938.) A női tisztességbe ütköző magatartásnak minősítette a Kúria, az alig egy éve házaséletet élő fiatal asszonynak azt a magatartását, hogy egy idegen férfitől mindig csókot hintve búcsúzott el, az előtt férjét ócsárolta, őt pedig dicsérte. (C. III. 2138/1937.) Viszont nem állapította meg bontóokként, bár nem tartotta helyesnek a Kúria a különélő feleségnek azt a magatartását, hogy a társaság összejövetele előtt és annak szétoszlása után is a kávéházban idegen férfival kettesben időzött, ennek a férfinak a társaság más nőtagjaival szemben is használt bókjait elfogadta, s megengedte, hogy az őt később hazakísérje és eközben az úttesten való átkeléskor belekaroljon. (C. III. 5818/1936.) Nem minősítette bontóoknak a Kúria a tej árusítás céljából Budapestre utazgató feleségnek azt a magtartását sem, hogy az ugyanezen célból vele utazgató férfivel a vasúti kocsiban többízben szorosan összeült, vele együtt evett és ivott a férfi által hozott ételből és italból s egy izben csókolódzott is vele ( XII. 168.), sem azt a magatartást, hogy a házastársak kosztosa, aki a községi jegyző férjnek segédjegyzője volt, ittas állapotban a feleség kezét, majd feljebb a karját is csókolgatta s az ezt eltűrte (C. III. 3542—1937.). Nem tekintette súlyos és szándékos házastársi kötelességsértésnek a Kúria az idegen férfival való karöltve sétálást sem, amidőn más adat nem volt a nő ellen. (C. III. 967—1938.) Nagy fokú Ízléstelenségnek minősítette, de bontóoknak nem tekintette a Kúria a feleségnek azt a magatartását, hogy egy férfitől a papagályok párosodásáról érdeklődve azt kérdezte, hogy ő tud-e még; — figyelembe vette itt a Kúria, hogy a férfi is csak tréfának fogta fel a kérdést. (C. III. 1970—1938.)