Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

— Visszahívás a vétkes fél által. — 125 ezek az előfeltételek s csak másodlagos kérdés, hogy a másik fél hajlandó volt-e visszatérni. (XIII. 476.) A 406. sz. elvi határozat minden jogosulatlanul különélő házasfélre kötelezően írja elő a békítő közeledést. Nincsen sem jogi, sem erkölcsi alapja annak az álláspontnak, hogy a 406. sz. elvi határozatban előírt eljárás csak abban az esetben lenne kötelező, ha a felek rövid együttélés után válnak külön és közös megegyezéssel törekszenek a válásira és új házasság megkötésére. (C. III. 5708— 1938.) A 406. sz. elvi határozatban kifejezésre jutó jogszabály nem egyszerű visszahívást vagy felszólítást, hanem ennél sokkal többet: megbékítést, kiengesztelést, az életközösség helyreállítására irányuló őszinte és komoly rábírás! törekvést kíván meg (C. III. 2103/1938.). Az életközösség megszakadásában vétkes házasfél békülékeny közeledésének értékelésénél minden esetben a vétkesség súlyából kell kiindulni. Az emberi gyarlóságból eredő, apróbb hibák sokkal könnyebben megbocsájthatók, mint az olyan súlyosabb beszámítás alá eső cselekmények, amelyek a megbántott házastárs lelkében mélyebb nyomokat hagynak (C. III. 1074/1938.). Csak a vétkesség súlyához mért közvetlen megbánással megkísérelt személyes, a házastárs bizalmának helyreállítására és ily módon békülési hajlandóságának megnyerésére alkalmas közeledés tekinthető megfelelőnek. (C. III. 4274/1936.) A$ ügyvéd útján küldött levél nem tekinthető olyan közeledésnek, amilyent a 406. sz. elvi határozatban lefektetett jogszabály megkíván attól a féltől, aki jogosulatlanul maga szakította, meg az életközösséget. (C. III. 3774/1936.) A békítő levelek tartalmából, cikornyás gúny számba menő ömlengő hangjából is megállapította a Kúria, hogy a közeledés csak foirmaszerű volt, s azt célozta, hogy mesterséges bontóokot létesítsen. (C. III. 3648/1937.) A véletlen uccai találkozásnál odavetett az a kérdés, hogy a vétlen házastárs meggondolta-e a dolgot és visszajön-e, nem tekintetett komoly visszahívásnak (XII. 456.); az uccán megkísérelt alkalmi békítést egyébként már a hely és körülmények alkalmatlan volta folytán sem tekintette komolynak és őszintének a Kúria.(C. III. 879—1937.) Az előző napi bántalmazás után a visszatérő feleséghez intézett ez a felszólítás: „minek mégy el, nincs annak semmi értelme, hogy elmégy, én nem küldelek el, de érted sem megyek", komoly és őszinte békítési kísérletnek nem tekinthető. (C. III. 6235/1936.) Az ideiglenes nőtartási perben tett nyilatkozat, mint a peres fél akkoiri perbeli állásának megfelelő és annak megkönnyítése; érdekében tett kijelentés, nem tekinthető az elvi határozat áltaL megkívánt békítő közeledésnek. (C. III., 578—1939.)