Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

118 — A házasság felbontása. Viszont a házassági életközösség megszakításának jogos okaira akkor is' hivatkozhatik a fél, ha azok a kereset beadását több mint 10 évvel megelőzően történtek s ekként a Ht. 83. §. utolsó bekezdése értelmében sem bontóok, sem támogatóok alapjául nem szolgálhatnának. (C. III. 2194/1936.) Az életközösség megszakítását jogosnak tekintette a Kúria, amikor az amiatt következett be, hogy a férj beteg feleségét magára hagyva, arató-ünnepre ment a kocsmába, ott táncolt és érte jövő feleségének kívánságára sem ment vele haza (XII. 969.); vagy amikor a férj több mint 5 hónap óta nem beszélt feleségével, nemileg nem érintkezett vele, a húsvéti ünnepekre egyedül utazott el,nem köszönt el feleségétől, majd hazatérve nem üdvözölte őt és egyáltalában nem törődött vele (XII. 71.); vagy amikor a feleség testi bántalmaztatása miatt szakította meg az életközösséget. (C, III. 2242/1938.) Viszont a mindennapi házasélettel járó apróbb szóváltások, elnézést igénylő hibák és megbocsátandó indulat-kitörések okából a házassági életközösséget jogosan megszakítani nem lehet (C. III. 4973/1936.), mert a házastársak az emberi gyarlóságban rejlő hibákat és fogyatékosságokat egymásnak kölcsönösen eltűrni és megbocsátani tartoznak. (XI. 801.) Nem szolgálhat tehát jogos okul az életközösség megszakítására, hogy a férj alkalmilag goromba szavakat használt feleségével szemben és néha kimaradozott. Különösen ott nem elegendő ok ez a szakításra, ahol kiskorú gyermekek is vannak, kiknek a szakítás életbevágó érdekeit sérti. (XI. 801.) Nem ok a szakításra, hogy a szorgalmas és dolgos férj két-három ízben kocsmában volt és egyszer lerészegedett. (XII. 11.) Nem ok az önhibáján kívül nyomorúságba jutott férj elhagyására, hogy a feleség nem bírja tovább a nélkülözést, mert az egész életre szóló házasság erkölcsi tartalma azt kívánja, hogy a házastársak a szegénységben és nyomorúságban is kitartsanak egymás mellett, sőt a nő egyik legszebb hivatása abban nyilvánul meg, hogy az önhibáján kívül nehéz anyagi helyzetbe jutott férjet nehéz helyzetében bátorító és vigasztaló szóval, a nélkülözösek türelmes megosztásával bátorítsa és erősítse a további életküzdelemre és a kitartó munkával járó siker kivívására, (C. III. 550—1938.) Ilyen esetben a feleségnek, ha ő is kenyérkereső foglalkozást folytat kötelessége az is, hogy férjét, amíg ez megfelelő keresethez jut anyagilag is támogassa. (C. III. 6336—1936.) Jogos ok a feleség részéről az életközösség megszakítására, ha a férj eltiltja őt szüleivel való érintkezéstől csak azért, mert neki az nem tetszik. Az ilyen magatartás csak akkotr nem jogellenes, ha komoly ok volt az eltiltásra pl. ha a feleség a szülei háznál erkölcsi romlásnak volna kitéve, vagy ha a szülők a család békéjét káros befolyásukkal komolyan veszélyeztetnék. (C. III. 219—1936.) Nem lehet szó szándékos és jogosulatlan elhagyásiról akkor, ha az egyik házasfél a másiknak kiutasítása folytán kényszerült a kö-