Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

— Az elhagyás fogalma és jogossága. — 117 b) Az életközösség és az elhagyás fogalma. A házasság jogi és erkölcsi természetéből következik, hogy a •házasfelek egymással életközösségben kötelesek élni. Nem változtat ezen az, hogy az egyik, vagy másik házasfél abból az érdekből köt házasságot, hogy ezáltal vagyoni helyzetét megjavítsa, vagy pedig rangot szerezzen. (XI. 559.) Az állandóan követett bírói gyakorlat értelmében a házassági életközösség nemcsak akkor tekintendő megszakítottnak, ha a házasfelek egymástól teljesen elkülönülnek, hanem akkor is, ha egy fedél alatt laknak ugyan, de oly tények nyernek bizonyítást, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a házasfelek között a házasság erkölcsi, jogi és természeti tulajdonságának megfelelő minden érintkezés megszűnt. (C. III. 5168/1937.) így megszakítottnak tekintette a Kúria az életközösséget azok között a házastársak között, akik egy szobában aludtak ugyan, de egymással nem törődtek, a feleség nem főzött a férj számára, a férj nem adott a háztartás céljaira pénzt s a felek nemileg nem érintkeztek egymással. Azt a tényt, hogy a férj később ingóságait a közös hálószobából egy másik szobába vitte át, az összekötő ajtót lezárta s ettől kezdve nem beszélt a feleségével, csak az életközösség megszakadásának mások által is észlelhető külső jelének tekintette a Kúria, az életközösséget azonban már korábban megszakítottnak vette. (C. III. 5168/1937.). A Kúria már ismételten kimondotta, hogy a közös lakásban való kényszerű együttlakás továbbmenő tények nélkül a házassági életközösség megszakadását nem zárja ki. (XI. 403.) Viszont a nemi érintkezés a házassági életközösség visszaállításának nem szükségképeni előfeltétele. A bontópertől történt elállás utáni 12 napi együttélést a szülők lakásán, a Kúria az életközösség helyreállításának tekintette annak ellenére, hogy a felek nemileg nem érintkeztek. (XII. 213.) A gyengédségnek és figyelemnek, az előzékenységnek és ragaszkodásnak egyes megnyilvánulásai a nemi élet jelenségei nélkül is alkalmasak lehetnek a házastársak között fennálló lelki összhang és érzelmi közösség megállapítására. (C. III. 2445/1936.) c) Az elhagyás jogossága. Annak elbírálásánál, hogy az elhagyás jogosult volt-e vagy sem, az elhagyást közvetlenül megelőző tény az irányadó. Ezt. a tényt megelőzően történt események, amelyek még nem érlelték meg az életközösség megszakításának a keresztülvitelét, annak az elbírálásánál játszanak szerepet, hogy az utolsó tény, ha önmagában nem is volna elegendő az életközösség megszakítására, az előző cselekményekkel együttvéve oly súlyos-e, hogy a távozásra jogos okot adott. Ezekből következően az elhagyást közvetlenül megelőző tény bizonyíttatlansága miatt az ezt megelőző magatartásra, mint a távozást előidéző okra, sikeresen nem lehet hivatkozni. (XII. 388.)