Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)
106 — A házasság érvénytelenítése. — Nem tekintette ilyen kényszernek a Kúria azt a fenyegetést, hogy különben házasságszédelgés miatt feljelentik a férfit, amikor az eset köirülményeiből az volt megállapítható, hogy ez a fenyegetés nem váltott ki belőle alapos félelmet (X. 898.). Nem tekintette ilyennek a Kúria azt a fenyegetést sem,, hogy a férjnek adott 7.100 pengő kölcsönt visszakövetelik tőle, a házasságszédelgés címén ellene tett büntetőfeljelentést pedig fenntartják, ha nem köti meg a házasságot. Figyelembe vette itt a Kúria, hogy 7.100 pengős jogos követelése volt a leánynak, a férfi pedig 40-ik életévét meghaladott magántisztviselő volt, aki ezen felül egy nagyobb fuvarozási vállalatnak volt a tulajdonosa s így nyilván bírnia kellett annyi élettapasztalattal, hogy az adott körülményekkel tisztában legyen (C. III. 2175/1936.). A H. T. 55. §-a értelmében a házasság megtévesztés miatt megtámadható, ha a megtévesztés a másik házastársnak valamely lényeges személyi tulajdonságaira vonatkozik és a megtévesztést a másik házastárs tudva maga idézte elő, vagy tudta a megtévesztést, amely egy harmadiktól ered. Ily törvényes intézkedés mellett kétségtelen, hogy a házasságkötés erkölcsi és jogi kötelmének létesítésénél a házasulandó feleket nyilt közlési kötelezettség terheli a mások házastársnál nem észlelhető betegségre nézve, mert a házasság erkölcsi tartalmából következik, hogy a házastárs tudatosan menjen bele az egész életre szóló oly házasság megkötésébe, amelylyel a másik házastársnál már fellépett súlyos betegség előre ki nem számítható következményeit vállalja. (XII. 228., 435.) Ez a közlési kötelezettség természetesen csak azokra a betegségekre, mint személyi tulajdonságokra áll fenn, amelyekről a beteg félnek tudomása volt. Az azonban nem szükséges, hogy a fél ismerje milyen betegségben szenved; elegendő, ha a fél az olyan általa észlelt külső tüneteket hallgat el, amelyekről tudnia kellett, hogy azoknak a házasság megkötése szempontjából súlyosan visszaható következményei lehetnek. Pl. az a körülmény, hogy a felet a házasságkötés előtt az elme és idegkórtan! klinikán már három ízben kezelték, kötelességévé teszi ennek a félnek, hogy ezt a körülményt jegyestársával közölje, bár ő maga nem tudott róla, hogy gyógyíthatatlan serdüléses elmezavarban szenved s erről csak a házasság megkötése után szerzett tudomást. (XIII. 228.) Az is, akinek a házasság megkötése előtt négy ízben volt görcsös rohama, tartozott ezt a körülményt jegyestársával közölni, bár ő maga nem tudott arról, hogy rohamai epilepsziás természetűek voltak. (XII. 435.) A kölcsönös bizalom és igazmondás a kötelmi jog körébe tartozó jogügyleteknél is kötelező, annál inkább kötelező házasságkötés esetében és főleg a felek egészségi állapotát illetően, amely kérdés hatásaiban egész életükre kiterjedően közvetlenül érinti nemcsak a házasulandókat, hanem a jövő nemzedéket is. Nincs olyan jogszabály, amely a felet a házasságkötés előtt előzetes orvosi tanács kikérésére vagy a másik fél egészségi állapotát illetően elő-