Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

— A házasság érvénytelenítése. — 107" zetes puhatolódzásra kötelezné. Ellenkezőleg, a jogszabály a nyilt és teljes közlési kötelességet írja elő. Erre való. tekintettel a fél joggal megbízhatik a másikban mindaddig, amíg őszintesége tekintetében alapos kételye nincs, s a beteg fél nem hivatkozhatik a megtámadási keresettel szemben arra, hogy jegyestársának kellett volna az ő kezelőorvosához fordulnia bővebb felvilágosításért. Ha tehát a szemidegsorvadásban és a központi idegrendszer sokgócú elkeményedésében szenvedő vőlegény csak annyit közöl menyasszonyával, hogy idegbetegsége van, de nem közli, hogy rajta gerinccsapolást végeztek és nem közli az általa ismert szemklinikai leletet sem, valamint azt a körülményt sem, hogy állapota az évek óta tartó orvosi kezelés dacára folyton rosszabbodik, — a házasság megtámadható, bár a jegyestárs, ha a kezelőorvoshoz fordul, maga is meggyőződhetett volna a betegség súlyos természetéről. (XIII. 208.) A házasulandó feleket egymással szemben a legnyíltabb* közlési kötelesség terheli, ez különösen a külsőleg nem észlelhető betegségekre nézve fokozott mérvben áll. (XI. 1035., C. III. 471/ 1936.) A súlyos szembajt, a csőlátást, a farkasvakságot, ilyen betegségnek minősítette a Kúria, s ezek elhallgatását megtévesztésnek vette (XI. 1035., C. III. 471—1936.), úgyszintén a csonttuberkulózist. (XII. 299.) Megtámadható a házasság, ha az egyik fél már a házasságkötéskor állandó jellegű impotentiában szenvedett. Nem adott helyt a Kúria az e címen indított megtámadási keresetnek, amikor a, férfi a házasságot több havi kísérletezés után sem tudta ugyan elhálni, de az orvosi vizsgálat szervi fogyatékosságot nem tüntetett fel és közösülési kísérletek alkalmával az első időben a feleség maga is észlelte, hogy az alperes nemi szerve megkeményedett. Ugyanis a H. T. által a házasság érvénytelenítéséhez megkívánt nösztehetetlenség fennállása esetén a hímvessző megmerevedésének a lehetősége is kizártnak veendő, mert az állandó bírói gyakorlat értelmében a mulólag jelentkező ejaculatio praecox, valarnint a relatív impotentia nem enged következtetést annak feltevésére, hogy a fél már a házasságkötés alkalmával állandóan . képtelen volt a házassági tartozás teljesítésére. A Kúria a néhány heti együttélést különben is túl rövid időnek tekintette ahhoz, hogy megállapítható legyen, vájjon a teljesen egészséges szervezetű egyénnél is előfordulható ejaculatio praecox csak muló jellegű, avagy beteges tünet-e. (C. III. 1379—1936.) A házasság keletkezésénél külön kikötés nélkül is lényeges feltétel az, hogy a házastárs előélete a kölcsönös tisztelet és becsülés fenntartására alkalmas legyen. Már pedig ennek a feltételnek a hiánya lényeges személyi tulajdonság. A csavargás, koldulás, közveszélyes munkakerülés címén történt többszörös elítél-