Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

— Szabadalom. Védjegy. — .99 Azokat az eseteket, amelyekben a védjegy törlését keresettel lehet kérni, a 19.751—1933. K. M. számú rendelet 13. §*-a sorolja fel. E §-nak itt szóbajöhető a) pontja az 1895:XLI. tc. 3. és 4. §-aira utal. Mindkét §. szerint a törlés egyik alapfeltétele az, hogy a törlési keresettel fellépő egyénnek a megtámadott védjegy belajstromozása előtt olyan védjegye, illetőleg árujegye volt, amelyet hasonló árunemre belajstromozva, illetőleg belajstromozatlanul használt. (XIII. 146.) Egyedül azon az alapon azonban, hogy a védjegy nem volt belajstromozható, vagyis eredeti érvénytelenség okából (1890:11. tc. 21. §. d) pont) védj egy törlési kereset nem indítható. Ez az eset ugyanis a 19.751—1933. K. M. számú rendelet 13. §-ában felsorolva nincs; tehát a d) pontban megjelölt törlési ok perenkívüli eljárásra tartozik. (19.751—1933. K. M. számú rendelet 8., 10. §., XI. §. a) pont, 12. §.) Az a kérvényezési, illetve panasztételi jog, amely a most említett rendelethelyeken szabályozott esetekben a hatóság figyelmének a felkeltésére (a hatósági eljárásnak hivatalból való megindítására) mindenkit megillet, nem állapítja meg a kereshetőségi jogot (XIII. 146.)