Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

58 — Lehetetlenülés. — ben való teljesítése az adós hibáján kívül lehetetlenné vált, az egyes önálló kötelmekben vállalt kötelezettségek arányosan leszállított teljesítésének van helye akkor is, ha az adós a kötelezettségvállalásban kellő gondossággal járt el (C. IV. 3074—1935.). A külföldi eladóval kötött adás-vételi ügyletnél a devizazárlat időközbeni életbeléptetése felmenti a külföldi eladót az ügylet eredetiJ feltételek melletti teljesítésének kötelezettsége alól s feljogosítja őt arra, hogy a teljesítést biztosíték adásától *tegye függővé (VII. 917. Bp. T.). A szolgálati szerződés tárgyi céljának lehetetlenülése megszünteti ugyan a szolgálati viszonyt, nem állapítható meg azonban ez a lehetetlenülés akkor, amikor a munkaadó társaság olyan társaságba olvad be, amelynek üzletköre azonos, különösen, ha nincsen adat annak a feltevésére, hogy az alkalmazott csak a régi munkaadója személyére, vagy jogi személyiségének egyéni jellegére való tekintettel vállalta a szolgálatot (VTE. 606.). Kétoldalú szerződés esetében, ha a szerződés megkötése után az általános gazdasági viszonyokban a szokásos szerződési kockázatot tetemesen meghaladó olyan mélyreható változás állott be, mellyel a felek okszerűen előre nem vethettek számot s amelynek következtében a szolgáltatásnak és ellenszolgáltatásnak gazdasági egyensúlya felborult, a szerződésnek hatálytalanítása vagy módosítása gazdasági lehetetlenülés okából akkor kérhető, ha a szerződés révén az egyik fél a jóhiszeműséggel és a méltányossággal ellentétben neni| várt aránytalan nyereségre tenme szert, a másik fél pedig ugyanilyen veszteséget szenvedne (VIII. 129., 251., 258., C. IV. 2863—1935.). A gazdasági lehetetlenülés fennforgásának megállapításához mindezen alkatelemek együttes figyelembevétele szükséges (VE. 227., 960., 1098.). A gazdasági lehetetlenülés jogszabályai csak kétoldalú visszteher szerződés esetében találnak alkalmazást. Egyoldalú ingyenes szerződésre nem. alkalmazhatók a gazdasági lehetetlenülés jogszabályai (VIII. 749.). A gazdasági lehetetlenülésről csak kölcsönösen halasztó ügylet esetében, vagyis akkor lehet szó, ha a felek kölcsönösen akként szerződnek, hogy a teljesítés mind a szolgáltatás, mind pedig az ellenszolgáltatás tekintetében a szerződés kötése utáni időpontban későbben fog történni és a szerződés kötése és a teljesítés időpontja között későbben áll be a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között az előre nem látott nagy mérvű aránytalanság. Ha azonban az egyik fél a szerződés értelmében nyomban teljesít és a másik fél ellenszolgáltatását hitelezi, az ekként adóssá vált másik fél már utóbb sikeresen nem hivatkozhatik a gazdasági lehetetlenülésre, mert az ügylet már lebonyolítást nyert az egyik fél részéről való teljes értékű teljesítéssel, a másik fél részéről való adóssá válással és így többé az alapügyletre visszatérni nem lehet. Hyen esetben már a válságos viszonyok következményeként jelentkező általános adósságteher mérsékléséről volna