Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— Lehetetlenülés. — 57 a kötelmet, mint benső indok a tévedés érvényesítésére alapul nem szolgálhat (C. V. 247—1935.). Ha tévesen fo\gialja írásba a felek nyilatkozatát az, akit a felek az okirat irásibafoglalásával megbíztak, az ügylet nem válik érvénytelenné még akkor sem, ha az okiratba foglalás érvényességi kelléke az okiratnak, hanem ilyenkor az ügyletet akként kell írásbafoglaltnak tekinteni, amint azt a felek írásbafoglaltatni egyezően akarták (Vin. 338., X. 324.). A tévedés következménye az, hogy a tévedő fél megtámadhatja a jogügyletet, vagy az ügyleti nyilatkozatót (VII. 968., vm. 1., IX. 3., 625., 892., X. 138., 324., 455.). A jogügyletnek megtévesztés és kizsákmányolás címén történt megtámadásában, mint többen a tévedésre alapított megtámadás is bennfoglaltatnak tekintendő (VII. 938.). A megtámadás folytán* az ügylet hatályát veszti (VIII. 807., IX. 1089., X. 139.) és eredetileg érvénytelenné válik (VII. 1041.). A szerző dést módosító megállapodásra vonatkozó megtévesztésnél a módosító szerződésnek az a része válik érvénytelenné, mely a megtévesztéssel jött létre, minek folytán az alapszerződés idevonatkozó része lesz érvényes, tekintet nélkül a módosító szerződésre (VIII. 1045.). A tévedésen alapuló végrendelkezés hatályon kívül helyezésének az a következménye, hogy ezek helyett a törvényes öröklésnek, vagy esetleg az örökhagyó meg nem támadott korábbi végrendeletének kell érvényesülnie. Olyan jogszabály nincs, melynek alapján az örökhagyó végrendeletének tévedésen alapuló tartalmát a bíróság az örökhagyó megállapítható akaratának megfelelően helyesbbíthetné. Ellenkezőleg a Kúria gyakorlata szerint az örökhagyó akarata és a végrendeletben foglalt nyüatkozata közötti eltérésnek a következménye csak a végrendelet megtámadott rendelkezésének hatályon kívül helyezése lehet anélkül, hogy az örökhagyó valódi akaratát ítélettel helyettesíteni lehetne (IX. 1049., X. 216.). A szerződés megtámadására vonatkozó jog megszűnik, ha a jogosult lemond róla vagy jogának tudatában a megtámadható jognyilatkozatot megerősíti (X. 357.). 9. Lehetetlenülés. Csak az eredetileg lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződések semmüsek. Az a tény, hogy az egyik félre a vételár megfizetése később azért válik lehetetlenné, mert időköziben nyugdíjba megy és nyugdíja a megélhetésére sem elegendő, megnehezíti ugyan részére a teljesítést, de nem teszi azt lehetetlenné (IX. 237.). A külföldről szállítandó áruknál a behozatalt korlátozó, vagy kizáró intézkedések SL teljesítési kötelezettség alóli mentesség okául szolgálhatnak. A szénbehozatalt korlátozó rendelkezések azonban nem mentesíthetik az alperest a beföldre már tényleg behozott szénmennyiségből való aránylagos teljesítés kötelezettsége alól, mert zártfajú kötelemnél, ha az adóst terhelő valamennyi kötelezettség egész-