Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

56 — Tévedés. — kiterjedt (VIII. 533., 995., IX. 544., X. 112.). Ez akkor is áll, ha az egyesség megkötése után előkerült okirattal, vagy más bizonyítékok kai a vitát, vagy bizonytalanságot el lehetne hárítani (VIII. 995., X. 112., C. I. 3878—1934.). Nem változtat a fenti szabály alkalmazásán az sem, ha az egyességkötéskor érvényesíteni kívánt megtámadási okokról a félnek nem volt határozott tudomása, hanem csak sejtelme volt azokról, mert ebben az esetben is fennforgott az a bizonytalanság, melynek megszüntetése végett a felek az egyességet kötötték, s mert tévedés címén csak akkor támadható meg az egyesség, ha az annak megkötésére lényeges befolyással bíró tények tekintetében nem bizonytalanság, hanem tévedés — téves tudás — forgott fenn (C. I. 3878—1934.). Ennek megfelelően nem hatálytalanította a Kúria a nyugdíj tárgyában kötött egyességet abból az okból, mert később olyan bírói gyakorlat keletkezett, amelyből nyilvánvalóvá vált, hogy a vitás nyugdíjigény megillette az egyességkötő felet (X. 112.), vagy nyilvánvalóvá vált, hogy magasabb összeg illette meg, mint amennyit az egyesség neki juttatott (VIII. 995.), s nem hatálytalanította a Kúria a hagyaték értékében való tévedés címén azt az osztályégyességet, amelyet a felek a hagyaték állagának vitás volta miatt kötöttek (IX. 544.), vagy amelyet a törvényes örökösök azzal a végrendeleti örökössel kötöttek, aki azt állította, hogy olyan orvosi bizonyítványnak a birtokában van, amely az örökhagyó szabad akaratelhatározási képesséigének hiányát igazolja (C. I. 227—1933.). Viszont a baleseti károsult által kötött egyességet tévedés okából megtámadhatja az a károsult, akinek munka és kereső képessége az egyesség megkötése után a baleseti sérülés következményeként lényegesen csökkent, ha egészségi állapotának ez a tovább rosszabbodása előre látható nem volt s ha erre tekintettel a nyujott kártalanítás elenyészően csekély (C. I. 4739—1933.). Ha a felek által kötött bírói egyesség, a felek közötti végelszámolás megejtését egy szakértő személyre bízta, s a felek kötelezték mamukat. hogy a megbízott személy által elkészítendő végelszámolást elfogadják, ennek dacára megtámadhatják a végelszámolás eredményét nyilvánvaló számadási hiba, vagy olyan ténykörülményekre vonatkozó tévedés alapján), amelyeket egyezkedésük alkalmával valónak tartottak és az egyesség megkötésének alapjául vettek; nem érvényesíthetik azonban a megtámadás jogát sikerrel azokra a tételekre vonatkozó tévedés miatt, amelyek közöttük már az egyesség megkötése előtt vita tárgyáúl szolgáltak, vagy egyébként bizonytalanok voltak (Vm. 533.). A megbízott megtévesztő magatartása a megbízást adó fél terhére esik (VIH. 196.). A kezes kezességi nyilatkozatát megtámadhatja az egyenes adós tévedése címén, s megtámadhatja azon a címen is hogy a kezesi nyilatkozat elfogadása tekintetében ő maga volt tévedésben (IX. 586.), az a feltevés azonban, hogy az egyenes adós fogja teljesíteni a