Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— Tévedés. — a fél, akinek ezt a járatlanságát, vagy tévedését az ellenérdekű fél ismerte, vagy a jogügyleti forgalomban általában kötelező, mind a két fél jogos érdekét szem előtt tartól gondosság és jóhiszeműség mellett felismerhette (IX. 131.). A IX. 1049. sz. alatt közölt kúriai ítélet a járatlan félnek a közjegyző felvilágosítási kötelezettségének elmulasztása miatti jogban való tévedését csak abban az esetben tekintette megámadási oknak, ha a fél ügyvédi vagy ezzel egy tekintet alá eső más képviselet nélkül vett részt az ügyletkötésben. Nem érinti a jogi helyzet téves felismerése a tulajdonszerzés rosszhiszeműségét Ha pl. a szülők gyermekeiknek ajándékozták ingatlanaikat, gyermekeik közül azonban csak egy volt nagykorú, az árvaszék pedig a többiekre vonatkozóan nem hagyta jóvá az ajándékozást, mire azután az apa összes ingatlanait feleségére ruházta át, a nagykorú gyermeknek ajándékozott ingatlanra vonatkozó jogszerzés rosszhiszeműségét. Ha pl. a szülők gyermekeiknek ajándékozták ingattévedése, hogy ők a gyámhatósági jóváhagyás megtagadása folytán abban a hitben voltak, hogy az adás-vételi ügyletnek a nagykorú gyermekre vonatkozó része is érvénytelen (VIII. 452.). A nagyobb gazdasági gép adás-vételére vonatkozó jogügylet ér vénytelenségének elhárítására nem alkalmasak az olyan ráutaló tények (a gép elfogadása és használatbavétele), amelyekre nyilvánvalóan a jogban való tévedése indította a vevőt, ha a törvényi kellékek megtartása nélkül tett megrendelő nyilatkozata folytán kötelesnek vélte magát az ügylet teljesítésére (VHI. 799.). A feltevések, amelyek a felet az ügyletkötésre indították, ha utóbb tévesnek bizonyulnak, csak akkor szolgálhatnak okul az ügylet megtámadására, ha nemcsak indító okát és alapját képezték az ügyletkötésnek, hanem annak kifejezett feltétele gyanánt állapíttattak meg, melyek nélkül a felek az ügyletet meg se kötötték volna (IX. 1089., X. 130., 139.). A C. I. 1890—1933. számú kúriai ítélet szerint, ha a jogügylet megkötésénél az egyik fél az ellenérdekű fél által is felismerhetően valamely feltevésből indult ki és ez a feltevés utóbb tévesnek <bi|Zdnyul, vagy annak éppen az ellenkezője következik be, az a fél, akinek akaratelhatározására az ügyletkötésnél a téves feltevésnek döntő befolyása volt az ügyleti nyiltkozatát megtámadhatja; ha pedig az ő kárával a másik félre az ügyletből ingyenes előny, vagy aránytalan nyereség háramolnék akkor a megtámadás jogával arra való tekintet nélkül élhet, hogy a téves feltevésnek az ő elhatározására gyakorolt hatását az ellenérdekű fél felismerhette-e vagy sem. A fenti elveknek megfelelően hatálytalanította a Kúria azt a jéggyár felállítására kötött megállapodást, amely mindkét szerződő fél által abban a téves feltevésben köttetett, hogy a megalkotandó városi szabályrendelet a jéggyár számára kizárólagosságot fog biztosítani és a természetes jég használatát lehetetlenné fogja tenni (X. 130.), s hatálytalanította a Kúria azt az adás-vételi ügyletet ifc, melyet a felek abban a téves feltevésben kötöttek meg, hogy a jogügylet tar-