Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— A tiltott ügylet joghatásai. — 41 A hitelezők kijátszását célzó ügylet csak a hitelezőkkel szemben hatálytalan, de nem az ügyletkötő felek egymásközti viszonyában s az ilyen ügylet csak a hitelezők megtámadási cselekménye alapján hatálytalanítható (IX. 351., 631., X. 167.). A IX. 630. sz. alatt közölt kúriai ítélet azonban azt mondotta ki, hogy a hitelezők kijátszására adott megbízásból, miután az tilos jogkövetkezmény létrehozására irányult, a megbízó nem támaszthat jogi képviselőjével szemben kártérítési igényt azon az alapon, hogy a lebonyolításnak az utóbbi által ajánlott módjával nem sikerült a megbízónak az őt terhelő joghátrányt elhárítani. A közjegyzői állásról másnak javára anyagi ellenszolgáltatásért történt lemondás esetében a már kifizetett részletteljesítés visszakövetelése iránti igényt a Kúria azzal utasította el, hogy a visszatérítést a méltányosság nem indokolja, s hogy nem lehet szó az előbbi állapotba visszahelyezésről sem, mert az egyik fél teljesítésével (lemondásával) szemben a másik fél az ügyletet csak kis részben, részletszolgáltatásokkal teljesítette (C. V. 2523/1933.). Ha az ügylet semisség folytán érvénytelen, a felek közti viszony olykép bírálandó el, mintha az ügylet már kezdettől fogva sem létezett volna (IX. 676.). Az ilyen érvénytelen ügyletből jogot származtatni, teljesítésre, vagy pedig a kötelezett teljesítés elmaradásából kártérítésre irányuló követelést érvényesíteni nem lehet (VIII. 120., 270.). A tiltott ügyletből eredő váltójogi kötelezettség sem érvényesíthető (VIII. 851.). így pl. ha az ügyvéd a megbízó hitelezőivel tervezett magánegyesség létesítésére a megbízás tárgyának magáhozváltása mellett vállalkozott s az ügylet ennek folytán érvénytelen, a megbízók nem követelhetik, hogy az ügyvéd a megbízás folytán reá háruló kötelezettségeit teljesítse, s hogy bizonyos tartozások alól őket mentesítse (VHI. 676.); a mozgófényképüzem átruházására vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származó kár megtérítését sem igényelheti a szerződés szerint átvételre jogosult fél (VHI. 120.); az iparengedélyének használatát szolgálati szerződés kapcsán átruházó fél sem követelheti a munkaadótól annak a kárának megtérítését, ami abból származott, hogy a munkaadó a szolgálati viszony megszűnésekor — a szerződésben vállalt kötelezettsége dacára — nem szolgáltatta vissza az iparengedélyt (VHI. 270.). Viszont a munkavállalási engedély nélkül felfogadott külföldi alkalmazott szolgálati viszonyának felmondás nélküli megszüntetése esetén a Kúria a felmondási járandóságok megfizetésére kötelezte a munkaadót azzal az indokolással, hogy ha a munkaadó a munkavállalási tilalom alatt álló alkalmazottat a kihágás elkövetésének tudatában alkalmazta, ennek a következményeit viselni tartozik és utóbb a szolgálati viszonyt a kihágás alóli mentesülés végett is csak a munkavállaló szerzett jogainak sérelme nélkül szüntetheti meg (VII. 1082.).