Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— A tiltott ügylet fogalma és esetei. — 33 szony megszüntetése után keletkezzék, vagyis a felek egyező akaratkijelentése az eddigi erkölcstelen viszony feltétlen megszűnése után jöjjön létre, mert csak így jut félre nem ismerhető módon kifejezésre, hogy a vagyoni juttatás az eddig fennállott erkölcstelen viszony megszüntetésének szándékával, a nő jövőbeli megélhetésének megkönnyítésének és nem az erkölcstelen viszony jutalmazásának szándékával történt (VII. 1111.). A jogcím nélküli kötelem alapján indított perben a bíróság a peres felek jogügyletének címét már azért is kutatni köteles, hogy vájjon a jogügylet nem ütközik-e törvénybe vagy a jóerkölcsökbe s ha azt állapítja meg, hogy a kötelemvállalás a házasságon kívüli nemi viszony fenntartása érdekében történt, a kereset elutasítandó (Vm. 678.). A vadházasság azonban, bár a jóerkölcsökbe ütközik nem akadálya annak, hogy az együttélés alatti közös munka folytán és együttesen szerzett vagyonból mindegyik fél a munkájának és közreműködésének arányában keresményét követelje (C. ül. 2945/1934.). De ha a felek közötti viszony keletkezésének körülményei a munkabérkövetelés alapjául szolgáló szolgálati viszony fennállását kizárják s a felek a közös gazdálkodás és közös munka jövedelmeit együtt használták fel, ennek a munkának az ellenértéke a közösen élvezett jövedelemmel kiegyenlítettnek tekintendő s ezen felül külön munkabér nem igényelhető (C. IV. 4508/1933., C II. 3745/1934.). A jóerkölcsökbe ütközik a kijárás is, vagyis az olyan közbenjárás, mely a döntésre hivatott közszerveknek illetéktelen befolyásolását célozza. Habár hatósági személyeknek, vagy hatósági testületek tagjainak valamely az elhatározásuk elé tartozó ügyben való befolyásolása egymagában nem is tekinthető a jóerkölcsökbe ütközőnek, ha a befolyásolás megengedett eszközökkel (pl. sajtó útján, felolvasások tartásával, nyilvános ismertetés útján) való meggyőzéssel történik, de erkölcstelenné válik, ha a nyilvánosság ellenőrzése nélkül pusztán baráti vagy rokoni kapcsolat felhasználásával történt (Vm. 329., IX. 145., C. Hl. 3024—1933.). A jóerkölcsökbe ütközőnek minősíttetett a közbenjárás, amikor a közbenjáró Pestszenterzsébet városnál a budapesti alpolgármester nevét akként vonta be az ügyleti tárgyalásba, hogy az vele sógorsági viszonyban áll (C. TTT. 3024/1933.), vagy amikor a közbenjáró arra vállalkozott, hogy a községnek egy szövetkezethez való csatlakozását a képviselőtestületi tagoknál a velük való baráti kapcsolata alapján viszi keresztül (Vin. 329.); a jóerkölcsökbe ütközőnek minősítette a Kúria a közmunkák megszerzésére irányuló azt a közreműködést, amelyik abban merült ki, hogy a közbenjáró felhívta ügyfelének figyelmét a közmunkák pályázataira, a nyilt pályázatnál ügyfelének megbízatását saját hírneve, megbízhatósága és személyes ismeretségei révén kieszközölte, zárt pályázaton pedig kieszközölte azt, hogy a szükkörű pályázatokra felhívandó igen csekély számú cégek közé ügyfele is felvétessék (VHI. 388.). Viszont megengedett közbenjárásnak minősítBoda—Vincenti :IMagánjogi Döntvénytár ^