Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

34 — Tiltott ügylet. — tetett, amikor a közvetítő az ügyfele és az egyik város között létrejött cserét megengedett propagandával s az ezúton elért meggyőzés segélyével vitte keresztül (IX. 145.). Közalkalmazotti állásba juttatásért ellenszolgáltatás igérését és elfogadását akkor is a jóerkölcsökbe ütközőnek minősítette a Kúria, amikor az ellenszolgáltatás egy nyomorék és szűkös megélhetési viszonyok között lévő idősebb korú egyén részbeni eltartásának célját szolgálta és amikor a jogügylettől bizonyos fokban az emberies szempont nem volt elvitatható (Vili. 677.). A közjegyzői állásáról anyagi haszonért való lemondás, hogy azután az állást a lemondó közjegyzőnek emiatt havi járadékot igérő közjegyzőhelyettes kaphassa meg: olyan ténykedés, amely a közhivatali állásnál kizárólag figyelembe jöhető köztekintet és jogos magánszempontok háttérbeszorítására alkalmas s mint ilyen a közhivatali s különösen a közjegyzői állás tekintetélyébe, végeredményben a jóerkölcsökbe ütközik (C. V. 2523/1935.). A hitelezők kijátszására kötött ügylet a hitelezőkkel szemben hatálytalan (VUL 651., IX., 351.), az a harmadik személy, akire az adós a hitelezője megkárosítására irányuló célzattal vagyonát átruházta, tűrni tartozik, hogy a reá átruházott vagyonból az átruházó hitelezője követelésére nézve magát végrehajtás útján kielégíthesse, de egyéb vagyonával is felelőséggel tartozik akkor, ha a reá ruházott vagyont elidegeníti, vagy annyira megterheli, hogy abból a hitelező nem elégítheti ki követelését. Ez az utóbbi felelőssége azonban nem korlátlan, hanem csupán a reá, átruházott vagyonérték erejéig terjed (VTL 1075.). Nem bír jelentőséggel az a körülmény, hogy a harmadik személy fizetett-e ellenértéket a hitelező kijátszása céljából reája átruházott vagyonért, mert az ő marasztalásának alapja az a jogellenes ténye, hogy a hitelező követelésének kijátszásában tudatosan közreműködött (VUL 651.). A hitelező kijátszására irányuló ügyletet csak az érdekeikben sértett hitelezők támadhatják meg. A szerződő felek egymásközötti viszonyában az ilyen ügyletet a Kúria IX. 351., 631. és X. 167. sz. alatt közölt határozatai érvényesnek nyilvánították, miután az ügylet a felek egymásközötti jogviszonyában nem volt tiltott ügyletnek te kinthető. A jóerkölcsökbe ütközőnek minősítette a Kúria harmadik személyek törvényen alapuló jogainak meghiúsítására, tehát tilos jogkövetkezmény létrehozására irányuló megbízást s elutasította azt a kártérítési keresetet, melyet a megbízó azért indított a megbízott ellen, hogy üzletátvételből eredő felelősségének megkerülésére a megbízott által ajánlott módozat nem bizonyult alkalmasnak (IX. 630.). A jóerkölcsökbe ütközőnek minősítette még a gyakorlat a következő eseteket: a szülő és gyermeke közötti ingyenes eltartási szerződésbe