Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— Tiltott ügylet fogalma és esetei. — 31 A jogügylet színlelt volta azonban érvénytelenségi okot csak annyiban állapít meg, amennyiben a szerződésre lépett felek között éppen semmi ügylet nem jött létre; de ha a színlelt szerződés más jogügyletet palástol, úgy annak eldöntésénél, hogy az ily szerződéssel szerzett jog érvényes-e a palástolt ügylet érvényességét kell a rávonatkozó szabályok szerint megítélni (IX., 631., C. V. 1941— 1934., C. V. 2305—1934.), még akkor is, ha a színlelt szerződés közjegyzői hitelesítéssel ellátott okiratba, vagy közokiratba van foglalva (C. V. 1941—1934.). Ha a színlelt adásvételi szerződés valójában azt a meghagyást foglalja magában (mandátum mea et tua gratia), hogy a vevő köteles lesz a megvett ingatlant az eladó által hozandó vevőnek a közösen megállapítandó vételáron eladni és jogosult lesz magát a vételárból az eladókkal szemben fennálló költségkövetelésére kiegyenlíteni, ennek az adásvételi szerződésnek a színlelt volta nem teszi jogszerűvé az eladó által a Tkvi rdts. 148. §-ára alapított törlési pernek a vevő elleni megindítását, miután a színlelt ügylet által palástolt meghagyás nem érvénytelen, az a kérdés pedig, hogy a felek között létrejött megállapodás más hitelezők kijátszását célozza-e e hitelezők perben állása és megtámadási cselekménye hiányában a szerződő felek közötti perben egy részt el sem bírálható, másrészt a szóbanforgó ügyletnek, csupán a hitelezők irányában való hatálytalanságát vonhatja maga után (IX. 631.). 5 Tiltott ügylét. 1. A tiltott ügylet fogalma és esetei. — 2. A tiltott ügylet joghatásai. 1. A tiltott ügylet fogalma és esetei. A jog iés az erkölcs megsértése ezek hatályát nem érinti. Az erkölcstelenségnek és a visszaélésnek ez a minősítése nem szűnik meg azáltal, hogy azt többen űzik és ez a sértő cselekmény következményei alól nem mentesíthet. A droguisták által űzött az az egyoldalú gyakorlat, hogy olyan készítményeket árusítanak, amiket fennálló szabályaink szerint kizárólag a gyógyszerészeti jogok élvezetében és gyakorlatában lévő gyógyszerészek árusíthatnak — nem mentesít e visszaélés következményei alól (VII. 442.). A jóerkölcsökbe ütközik az a megállapodás, amelyet a házasság felbontása érdekében, vagy annak céljából kötöttek (IX. 334., C. III. 2460/1934.). Az ilyen szerződés akkor is a jóerkölcsökbe ütközik, ha azt nem a házastársak, hanem a házastárs és egy harmadik személy kötik (IX. 334., 335.,). Nem változtat az ilyen ügyletnek a jóerkölcsökbe ütköző voltán az sem, hogy ha az a házasság felbontása érdekében egyedül csak vagyonjogi rendelkezéseket foglal magában (C. ül. 2460/1934.), viszont a házasság felbontása és a vagyonjogi rendelkezés tárgyában együtt intézkedő szerződés is érvényes, (ha a vagyoni juttatás nem a házasság felbontására irányuló