Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

30 — Színlelt ügylet. — hogy a vevőnek adósságai vannak és birtoka védetté van nyilvánítva, nem jogosítja fel a jelzálogjogilag biztosított vevőt az ügylet hatálytalanítására (X. 522.). Az érvénytelenség hatása tekintetében a semmis és megtámadható ügyletek között különbség nincsen (VH. 1041.). Akkor, ha valamely ügylet részlegesen érvénytelen, az egész jogügylet megdől, ha csak meg nem állapítható, hogy a felek a jogügyletet az érvénytelenné vált rész nélkül is megkötötték volna (VEL 1198., X. 325.). A jogügylet hatálytalanságának egyes okait és a hatálytalanság jogi következményeit részletesen az alább következő Színlelt ügylet, Tiltott ügylet, Kizsákmányoló ügylet, Kényszer, Tévedés, Lehetetlenülés, Előző állapot helyreállítása címek alatt ismertetjük. 4. Színlelt ügylet. Az olyan szerződés, melyet a felek csak színleg kötnek semmis (Vm. 464.). Az a körülmény, hogy a színlelésnek volt-e helyes gazdasági célja és egyáltalán, hogy a felek minő célt tartottak szem előtt, — az ügylet színlelt voltának megállapításánál nem bír jelentőséggel akkor, ha annak színlelt volta egyéb körülményekből kétségtelen megállapítást nyert (X. 321.). Annak, hogy a harmadik személyek között kötött ügylet a mások jogainak kijátszására irányuló színlelt ügylet az anyagi jog szabályai szerint az a következménye, hogy annak ezekkel szemben hatálya nincsen és az ügyletet létesítő felek jogi helyzete az ügylet tartalmára való tekintet nélkül ítélendő meg. Ha tehát az adós cég tagjának a cégből való kilépése csupán színlelt ügylet volt, ami azt célozta, hogy a hitelező követelésének érvényesítése megakadályoztassék, akkor ennek az ügyletnek színlelt voltából nem az következik, hogy a hitelező a cég ellen érvényesíthesse követelését, hanem csak az, hogy a Kt. 95. §. értelmében a kilépő cégtagot a társasági viszonyból esetleg megillető kamatoknak, munkadíjnak, vagy jutaléknak kielégítési alapul való megjelölése mellett a hitelező az adós ellen léphessen fel, vagy pedig a K-t. 101. §-a értelmében járhasson el (Vn. 1125.). Semmis szerződésből sem teljesítést, sem kártérítést érvényesíteni nem lehet. A syndikátusi vagyon megvásárlására kötött és egyedül, a hitelező kijátszását célzó színleges szerződésből tehát a szerződésben eladóként megjelölt fél a másik féllel szemben vételár követelést nem érvényesíthet (Vin. 464.). A bérleti szerződés átruházását tartalmazó, de csak a régi bérlő italmérési jogosultsága megvonását kijátszani célzó színleges szerződés nem volt akadálya annak, hogy a bérbeadó az eredeti érvényes bérleti szerződés alapján továbbra is bérfizetésre köteleztessék. (C. VI. 3613—1935.).