Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— A jogügylet megkötése. A jpgügylet írásbafoglalása. — 25 közoktatásügyi népbizottságra ruházta át s hogy a tanácskormánynak ez a magánjogi jellegű intézkedése később külön erre a műre vonatkozó intézkedéssel hatályon kívül helyezve nem lett (X. 521.). Az érvényes jogszabályok érdemi helyességének szükségszerűségének és célszerűségének felülvizsgálatára a bíróság hatásköre nem terjed ki (1879:XL. t. c. 10. §.) (VIII. 442.). Annak a kérdésnek vizsgálatával tehát, hogy a jogszabályok által kizárólag a gyógyszertárak részére fenntartott gyógyszereknek, vagy azok egy részének szabad forgalma a közegészséget milyen mértékben veszélyezteti, hogy ehhez képest a mai életviszonyok között a 111.005—894. B. M. rendelet részben elavult és módosításra szorul, — a bíróság nem foglalkozhatik; mert ez egyértelmű volna a törvényesen megalkotott jogszabályok érdemi helyességének, szükségszerűségének és célszerűségének felülvizsgálatával, amire a bíróság hatásköre ki nem terjed (1879 :XL. t. c. 10. §.) (VIII. 442.). Nem módosíthatta ezt a rendeletet a drogisták részéről folytatott ellenkező egy oldalú gyakorlat sem, mert ennek a gyakorlatnak helyessége és jogszerűsége közmeggyőződéssé nem vált, az a szemben álló versenytársak a gyógyszerészek részéről kifogás nélküli elismerésben soha nem részesült s így az ellenérdekű felek közös meggyőződésen alpuló, ellentmondással nem találkozó törvényrontó jogszokássá nem is alakulhatott (VOT. 442.). 3. A jogügylet általában. 1. A jogügylet megkötése. — 2. a jogügylet írásbafoglalása. — 3. Feltétel és feltevés. 1. A jogügylet megkötése. Az anyagi jogszabályok értelmében a távollevőnek tett ajánlat abban az időben válik hatályossá, amelyben az a címzetthez érkezik. De hatálytalan az ajánlat, ha egyidejűleg, vagy már előbb visszavonó nyilatkozata érkezik a címzetthez, vagy jut annak tudomására. Az ajánlat átvételére és közvetítésére megbízott személlyel szemben tett ajánlatvisszavonás a megbízóval szemben tett jogügyleti nyilatkozatnak minősül (C. V. 550—1935.). Ha a kötelezett fél komoly Ígéretet tett ugyan, de kötelemvállalása a részletek tekintetében nincsen szabatosan meghatározva, a körülmények bírói mérlegelésével állapítandó meg, hogy az Ígéretnek mily tartalom tulajdonítandó. Alperesnek az az Ígérete, hogy felperesről gondoskodni fog, per útján is kikényszeríthető kötelezettséget állapít meg (C. VII. 3467—1932.). Lásd a Kötelmi jogban A szerződés megkötése cím alatt közölt határozatokat is. 2. A jpgügylet írásbafoglalása. A felek szerződése jogilag nem aszerint minősülj mint ahogyan a felek írásba foglalt jogügyletüket az okirat szövegében elnevezték, hanem etekintetben az az irányadó, hogy mi a feleknek az