Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

24 — A jogszabályok területi és időbeli hatálya. — voltára alapított nyugdíj igénynek a [polgári per útján leendő érvényesítését a Kúria nem tartotta megengedhetőnek, mert a fenti jogszabályok intézkedéseivel szemben teljesen közömbösnek tekintette, hogy a nyugbérigény érvényesítésének alapjául felhozott tény, vagyis a szolgálatból jogtalanul történt elbocsátás mikor következett be (Vm. 954.). A Budapesti Törvényszék 38-as fellebbezési tanácsának állásfoglalása szerint abban az esetben, ha a jogegységi és teljesülési határozat új jogszabályt alkot, ezekre is alkalmazni kell a jogszabálytannak azt az általános elvét, hogy az új jogszabály rendszerint nem bír visszaható hatállyal s az ilyen jogegységi vagy teljesülési határozatot nem lehet alkalmazni azokra a jogviszonyokra és cselekményekre, melyek e határozatok hatályának a Ppé 75. §-ában szabályozott kezdete előtt befejeződtek (VHI. 257. B. Tvsz.). A Kúria X. 106. szám alatt közölt határozata is azt emeli ki, hogy a Polgári Jogi Határozatok Tárába felvett elvi jelentőségű határozat a hivatalos gyűjteménybe történt felvételével kerülvén nyilvánosságra, ennek kötelező ereje is csak a hivatalos gyűjtemény megjelenésétől számítható s nem alkalmazható az elvi határozat a szabályszerű közzététele és kötelezővé válása előtt keletkezett jogviszonyokra. A 844. sz. elvi határozatban foglalt az a jogszabály tehát, hogy a részvénytársasági igazgatóság, vagy az igazgatósági tagok díjazásának megállapítása a részvénytársaság közgyűlésének hatásköréből el nem vonható, visszaható erővel nem ruházható fel s nem alkalmazható az elvi határozat kötelezővé válása előtti időre eső díjakra, mert a forgalom biztonsága és a kereskedelmi életben megkívánt bizalom és jóhiszeműség egyaránt kizárják, hogy az igazgatóság hatáskörét megdöntő ezen új törvénymagyarázat folytán esetleg több évtizednek lezárt üzleti élete a felforgatás veszélyének tétessék ki. Annak azonban nincsen akadálya, hogy a fenti elvi határozat azokra a díjakra alkalmaztassák, amelyek korábbi megbízásból keletkeztek ugyan, de az elvi határozat közzététele utáni időre vonatkoznak (IX. 423.). Az alkotmányosság és az állami főhatalom gyakorlásáról szóló 1920:1. t. c. 9. §-a értelmében az úgynevezett tanácsköztársaság szerveinek mindennemű rendelkezései érvénytelenek. A kormánynak az idézett törvényhely szerint az összefüggő kérdések rendezésére adott felhatalmazás csak arra szorítkozik, hogy rendelettel minden szükséges intézkedés megtörténjék avégből, hogy a proletárdiktatúra rendelkezései által teremtett tényleges állapotok lebonyolíttassanak és a jogrend ezekkel szemben minél teljesebben helyreállítassék. Az idézett rendelkezés folytán az úgynevezett tanácsköztársaság szerveinek minden jogi ténye, még pedig úgy a közjogi, mint magánjogi jellegű intézkedései érvénytelenek. A szerzői jogbitorlás megállapítását tehát nem zárja ki az, hogy a jogtalanul átvett mű szerzői jogát annakidején a tanácsköztársaság az akkori