Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— A jogszabályok területi és időbeli hatálya. — 23 húzása volt s amely ügylet osztrák állampolgárok között köttetett, bár később egyik ügyletkötő fél budapesti lakossá vált (IX. 725.). A jogszabályok időbeli hatályát illetően szabály, hogy minden jogigényt a megnyílása időpontjában hatályban volt jogszabályok alapján kell elbírálni, kivéve, ha az azok helyébe utóbb lépett jogszabály a korábbi jogszabályok uralma alatt keletkezett, de az új szabály hatálybalépése után érvényesített igények tekintetében az új törvénynek visszahatóerejét álapította meg. Az a körülmény tehát, hogy az ügyvéd özvegye az Országos Ügyvédi Nyugdíj Intézettel szemben az 1934. évi XXIII. t. c. hatályba lépése után érvényesíti már korábban megnyílt özvegyi ellátási igényét, nem vonja maga után azt, hogy javára ennek a törvénynek a rendelkezéseit lehessen alkalmazni, mert sem ez a törvénycikk, sem az azt életbeléptető 3500—1935. I. M. sz. rend. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely ezt a törvényt a hatálybalépése előtt keletkezett és megnyílt igények tekintetében visszaható erővel ruházta volna fel. A törvénynek pedig az a rendelkezése, hogy hatálybalépésével az 1908 :XL. t. c. hatályát veszti, nem jelenti azt, hogy az új törvény hatálybalépése után a korábbi törvény uralma alatt keletkezett jogokat is az új törvény szabályai szerint kelljen elbírálni (X. 631.). Az úrbéri viszonyok rendezéséről szóló 1871 : LIII. t. c-be foglalt jogszabályoknak sincs — eltérő kifejezett rendelkezés hiányában — visszaható ereje az 1863 évben keletkezett per-egyesség végrehajtásával kapcsolatban felmerült jogvita eldöntésére (VIII. 1024.). A jogszabályok időbeli hatályát illetően a Kúria a 44. sz. jogegységi döntvény alkalmazása kérdésében kimondotta, hogy e döntvény akkor is alkalmazandó, ha az abban említett ráutaló tények (az érvényességi hibában szenvedő s nagyobb gazdasági gép vásárlására vonatkozó jogügylet jóváhagyása a gép átvétele és használatbavétele által) a döntvény meghozatala előtti időből valók. A Kúria azzal indokolta ezt az álásfoglalását, hogy a bírói gyakorlat a ráutaló tények hatása tekintetében a 44. sz. jogegységi döntvény hozatala előtt nem volt egyöntetű és hogy a jogegységi döntvény nem teremtett új jogszabályt, hanem csak az eddig is fennállott jogszabály értelmét állalapította meg az 1912 :LIV. t.-c. 75. §-a szerint való kötelező hatállyal (VIII. 891.). Alkalmazta a Kúria a 68. sz. jogegységi döntvényt az olyan perben is, ahol a Kúria által az eljárás megelőző szakában hozott feloldó végzésben elfoglalt jogi álláspont ellenkezett a később hozott döntvénnyel. Figyelemmel volt itt a Kúria arra, hogy a 71. sz. jogegységi döntvény szerint a feloldó határozatban elfoglalt állásponthoz kötve a Kúria nincsen s így az időközben hatályba lépett 68. sz. jogegységi döntvénynek a folyamatban lévő perben való alkalmazása az 1912:LIV. t. c. 75. §-a értelmében kötelező (IX. 706.). A MÁV.-val szemben támasztható nyugbérigényekről szóló 7,200/1925. M. E. sz. rend. kibocsátása s a Kúria 31. sz. jogegységi döntvényének meghozatala előtti időben történt elbocsátás jogellenes