Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— A jogszabályok területi és időbeli hatálya. — 21 2. A jogszabályok területi és időbeli hatálya. A magyar jog területén vállalt kötelmek és a teljesítési kötelezettség tartalmának megállapításánál magyar bíróság előtt, amennyiben kivételes jogszabály másként nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók. Miután a hazai jogszabályok határozottan rendelkeznek arról, hogy az országban folyamatban nem lévő pénznemre, vagy számolási értékre szóló kötelezettségek miképpen bírálandók el csak a magyar jogszabályok keretei között érvényesülhetnek az Észak Amerikai Egyesült Államokban érvényben lévő azok a szabályok, melyek a dollár értékét most megállapítják (DC. 693.). A magyar honos cselekvő képességének a személyi állapothoz szorosan kapcsolódó kérdéseit a külföldön kötött ügyleteknél is a hazai jogszabályok alapján kell elbírálni. A magyar jogszabályok szerint kiskorúnak tekintendő magyar állampolgár által külföldön kötött adásvételi szerződés érvényessége tehát akkor is megtámadható kiskorúság címén, ha az ügyletkötés helyén érvényben lévő külföldi jogszabály értelmében ez a fél már nem lett volna kiskorú (IX.183.). Magyarországon a magánjog gyakorlása tekintetében általában és így az ingatlantulajdon használata és birtoklása tekintetéiben is a külföldi állampolgárok és külföldi jogi személyek — amennyiben a törvénynek valamely különös rendelkezése ettől eltérően nem rendelkezik — a magyar állampolgárokkal és a belföldi jogi személyekkel azonos jogokat élveznek, de csak a viszonosság feltétele mellett, vagyis csak annyiban, amennyiben a belföldön jogát érvényesíteni kívánó külföldi állampolgárnak vagy jogi személynek az államában a magyar állampolgárok, illetőleg jogi személyek a kérdéses jog gyakorlása szempontjából annak az államnak a honosaival azonos elbánásban részesülnek. A viszonosság fennállását általában vélelmezni kell és így annak előzetes kimutatása rendszerint nem szükséges ahhoz, hogy a külföldi állampolgár, vagy külföldi jogi személy a magánjogait Magyarországon gyakorolhassa; a viszonosság fennállásának vélelme azonban nem kizárólagos s így az ellenkezőnek, vagyis a viszonosság hiányának a kimutatása helyet foghat. A Magyarországtól elszakított és Csehszlovákiához csatolt területen lévő régi magyar püspökség javadalmasának azt az igényét, hogy a püspökségi uradalmaknak Csonka-Magyarország területén visszamaradt része birtokába bocsátassék, a Kúria azért utasította el, mert a Csehszlovák köztársaság kormánya a magyar egyházi javadalmasoknak a köztársaság területén lévő javait államilag lefoglalta s a jogosultakat azoknak élvezetéből kizárta. Nem tulajdonított a Kúria ügydöntő jelentőséget ennél a kérdésnél annak, hogy a csehszlovák kormány fenti intézkedése a csehszlovák állam törvényeivel és egyéb jogszabályaival ellentétben áll-e, mert a viszonosság fennállásának,