Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

20 — Általános határozatok. — pedig még jogfenntartással sem fogadta el a pengőben felajánlott teljesítést, amire azután az adós a pengő értéket bírói letétbe helyezte. Ugyan e jogszabály alapján állapította meg a Kúria abban az esetben, ha az egyik szerződő fél a szerződés következményeképpen a másik fél szolgálatára rendezkedett be (pl. az egyik nagyintézmény részére műfogak szállítását vállalta el) hogy ez a körülmény a másik felet arra kötelezi, hogy felmondási idő kikötése hijján is oly módon szüntesse meg a szerződést, hogy szándékának megfelelő időben való közlésével alkalmat adjon a másik fél addigi szervezetének leépítésére. A határozatlan időre kötött szolgálati szerződésnek a határozott időre való meghosszabbítása is érvénytelen, ha a munkaadó abból a célból birta reá az alkalmazottat a szolgálati viszonynak ilyen rendezésére, hogy ezzel őt a határozatlan időre szóló szerződéshez fűződő jogaiban megrövidítse (VIII. 785., IX. Ü102.). Ha azonban a felmondási idő kitöltése után azért kötnek a felek a szolgálati viszonyt rövid határozott időre, meghosszabbító megállapodásokat, mert a muinkaadó cég felszámolás alatt állott s a felszámolás még befejezve nem lett - ezek a megállapodások sem a joggal való visszaélésnek, sem az 1910—1920. M.E. sz. rendelet 4-23 §-ba ütközőknek nem minősíttettek (V1J1. 903.). A törvény áltál megengedett joglépések igénybevételéért az ezeket igénybe vevő csak vétkes károkozás esetén felel. A védjegybitorlás miatt elrendelt bűnügyi zárlat esetében hozott s a P. H. T. 160. számú elvi határozatban kifejezésre juttatott elvi jogszabályt a birói gyakorlat általános érvényű jogszabályként alkalmazza s alkalmazza azt szabadalombitorlás miatt tett büntetőfeljelentéssel kapcsolatos zárlat esetében is, ha a zárlatot az azt kérelmező a szabadalmi védelem anyagi jogi hiányának tudatában, vagy az erről való tudomás szerzésének súlyos gondatlanságból történt elmulasztása mellett vette igénybe és tartotta érvényben (IX. 972.). A hatósági meghagyást foganatositó féllel szemben, joggal való visszaélést nem vitathat az a fél, aki az általa engedély megtagadás ellenére létesített építmény használatában van és annak lebontását az arra hatóságilag kötelezett másik fél személye elleni vétkes cselekménnyel gátolja; -- ennek megfelelően figyelmen kívül hagyta a Kúria a jogosulatlanul építkező bérlőnek azt a panaszát, hogy a bérbeadónak módjában állott volna és kötelessége lett volna a bérlő által emelt építmény hatóságilag elrendelt lebontásának szorgalmazása helyett s az ekörül tanúsított jogsulatlan bérlői magatartás miatt a bérleti viszony felbontása helyett az építési engedély utólagos megszerzésével a lebontást elhárítani s ezáltal a bérlemény zavartalan használatát a bérlő részére biztosítani (C. VI. 4063—1935.).