Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

18 — Általános határozatok. — annak az egyességben vállalt kötelezettségének, hogy az eladott gépkocsi tehermentes tulajdonjogának megszerzéséhez szükséges okiratokat július 15-ig átadja nem tud eleget tenni s a július 27-ig engedett utólagos teljesítési határidő alatt is csak egy híjján tudja ezeket az okiratokat szolgáltatni, de ezt a hiányzó okiratot megszerzi a póthatáridő utolsó napján s átadta azt a következő napon (IX. 1088.). Szolgalom hiányában a tulajdonosnak joga van ahhoz, hogy a saját telkén létesítendő ültetések vagy .építkezésekkel megakadályozza a szomszédját a telkére nyíló ablakokon való szellőztetésben, világosság nyerésében és kilátásban, ezzel a jogával azonban csak annyiban élhet, amennyiben az nem éri el a joggal való visszaélés határát (Vm. 833.). Általános jogszabály, hogy aki jogával él az ebből másra háruló kárért nem felelős, kivéve, ha nyilvánvalóan csak károsítás céljából cselekedett (IX.433.,X.64.). A jog gyakorlása csak akkor minősül joggál való visszaélésnek, ha valaki jogát minden egyéb cél és érdek nélkül kizárólag csupán azért gyakorolja, hogy azáltal mást megkárosítson (IX. 433., C. V. 3685/1935.). A kereskedő által hosszabb idő óta bérelt üzlethelyiségnek előzetes figyelmeztetés és a felmondási időnek utólagos meghosszabbítása mellett egy új bérlő miatt történt felmondása tehát joggal való visszaélésnek még akkor sem tekinthető, ha az különösebb gazdasági ok nélkül történt s ha az új bérlő részére a régi bérlőnek ugyanazon a helyen hosszú időn át folytatott üzleti tevékenysége bizonyos előnyt is jelent (IX.433.). Az ideiglenes szolgálati viszonynak közvetlenül az állandósulás előtti felmondása sem tekinthető joggal való visszaélésnek, ha nem nyer igazolást, hogy a munkaadó a felmondás jogát jogos érdek nélkül, egyedül az alkalmazott károsítása végett gyakorolta. A munkaadónak az ilyen ideiglenes szolgálat megszüntetésénél jogában áll a nyugdíjteher és a saját teljesítő képessége közti egyensúly biztosításának szempontjait is mérlegelni (VII. 1083.). A nyugdíjjogosultság elérése előtti felmondás önmagában véve szintén nem tekinthető joggal való visszaélésnek, mert nincsen olyan jogszabály, amely a munkaadót arra kötelezné, hogy a szolgálati viszonyt csak azért tartsa fenn, hogy alkalmazottja a nyugdíjra jogosító szolgálati időt kitölthesse. (IX. 469., C n. 6005/1931.) A közvetlenül a nyugdíjjogosultsághoz szükséges idő elérése előtti felmondást is a bírói gyakorlat csak akkor tekinti a joggal való visszaélésnek, ha az minden egyéb cél és jogos érdek nélkül egyedül és kétséget kizáróan a nyugdíjigény kijátszása céljából történt (IX. 469., X. 3., C. n. 6005/1931., C. H. 4441/1933.). Nem tekintette a Kúria joggal való visszaélésnek a szolgálati viszony felmondását, amikor az több mint egy évvel a nyugdíjigény elérése előtt történt, bár a munkadó egyik igazgatója az elbocsátott alkalmazott szolgálatáról kedvezően nyilatkozott (C. II. 6005/1931.), különösen, ha a nyugdíjszabályzat az ilyen nyugdíj nélkül elbocsátott