Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

I- Bevezető rész 1. Általános határozatok. Az anyagi jogszabályok a jogok szerzésére irányuló jogügyletéknél a szerző jóhiszeműségét kívánják meg, aminek hiányában a jog a szerzést rosszhiszeműnek tekinti, s amennyiben az rosszhiszemű, a kötött jogügylet az azáltal jogaiban sértett harmadik személy irányában hatálytalan. Jogszabály az is,hogy a rosszhiszemű szerzővel egyenlő elbánás alá esik az is. aki abban a tekintetben, hogy a szándékolt jogügylet harmadik személy jogos igényét jogtalanul meg ne sértse, gondatlansággal jár el; mert a jogszabályok értelmében a jogügylet megkötésénél mindenki azt a gondosságot tartozik kifejteni, amelyet az adott viszonyok között az élet felfogása szerint rendes embertől általában elvárnak (VII.1157; VUL 542.). Aki tudomással bír arról, hogy a telekkönyvből törölt haszonélvezetet az arra jogosított törlés után még évekig gyakorolta, az a haszonélvezővel szemben nem tekinthető jóhiszemű jogszerzőnek, ha megelégedett a telekkönyv megtekintésével s nem nézte meg a telekkönyvi irattárat is, amelyből meggyőződhetett volna arról, hogy a haszonélvezet törlése a telekkönyvben tévesen történt (VII. 1157.). A gyermekek javára tett ajándékozás gyámhatósági jóváhagyásának a megtagadása után a nagykorú gyermeknek ajándékozott ingatlan jutaléknak az ajándékozó által történt ujabb átruházása esetén, nem menti ennek az újabb jogszerzésnek a rosszhiszeműségét az a körülmény, hogy az ügyletkötő felek abban a jogi tévedésben voltak, hogy a gyámhatósági jóváhagyás megtagadása az ajándékozást egészben, tehát a nagykorú gyermekre vonatkozó részében is hatálytalanná tette (VHI.542.). A jogok gyakorlásában és a kötelezettségek teljesítésében a jóhiszeműségnek és tisztességnek megfelelően kell eljárni. Nem jogosít az egyességtől való elállásra az egynapos késedelem, amikor az eladó 2 Bodo—Vincenti: Magánjogi Döntvénytér