Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— Alanyi jogosultság. A közszerzemény tárgya — 173 A ihonorációnak a szerzeményéből is közszerzeményi elbírálás alá esik az a vagyon, amelyet nem az őt honoráciorrá tevő tudományos képzettsége útján szerzett (VII. 1116.). A közszerzeményi jogosultság tekintetében közönséges jogtól eltérő szabályokat tartalmazó jászkún V. Statútum alkalmazhatósága szempontjából az a döntő, hogy a házasfelek a házasság megkötésekor jászkún területen telepedtek-e meg (C. I. 1988 —1932.). A vadházasságban élő felek között közszerzeményről nem lehet szó (VIII. 1109.). A vadházasság azonban, bár a jó erkölcsökbe ütközik, nem akadálya annak, hogy az együttélés alatt közös munka folytán és együttesen szerzett vagyonból mindenik fél a munkájának és közreműködésének arányában követelje a keresményét (VII. 1114., VIII. 1109., C. III. 2945—1934.). Ebből a szempontból közösen és együttesen szerzett vagyonnak a nő javára csak azt lehet tekinteni, amelynek megszerzésében a nő a saját vagyonával, jövedelmével vagy külön keresetével részt vett (VTH. 1109). A férfi sem követelhet részesedést a vele ágyasságban együttélő nőnek a szerzeményi vagyonából azon az alapon, hogy a nő háztartásában és gazdaságában ő látta el azt a gazdasági munkát, amelyet a felek társadalmi és gazdasági helyzetében a házastársak közül rendszerint a férj szokott ellátni, mert ennek a munkának ellenértéke a közösen élvezett jövedelemmel ki van egyenlítve (VEI. 1114., C. n. 3745—1934.). A házasságon kívüli együttélés tartama alatt szerzett vagyon az utóbb történő házasságkötéssel sem válik közszerzeménnyé (Vm. 1109.). Nem lehet szó házastársi szerzeményi közösségről az olyan feleknek egymáshoz való viszonyában, akik nem polgári tisztviselő előtt, hanem egyedül csak a lelkész előtt kötöttek házasságot, mert az ilyen kötés vélt házasságnak nem tekinthető, és a feleknek azon alapuló együttélése a joghatályát tekintve semmiben sem külömbözik a házasságon kívüli nemi viszonytól (VQ. 1114.). Ha az ágyasságban együttélő felek közül az egyik a vagyonából részeltetést igér a másiknak, az ilyen nyilatkozat az ágyassági viszony fenntartása érdekében tett Ígéretnek tekintendő, ezért a jóerkölcsökbe ütköző voltánál fogva érvénytelen és bírói oltalomban nem részesülhet (C. H. 3745—1934.). 2. A közszerzemény tárgya és kiszámítása. Közszerzeményt az egyik házastárs a másik házastárs vagyonából rendszerint csak abban az esetben követelhet, ha ez a vagyon a házassági életközösség megszűnésekor nagyobb, mint amennyi a házasságkötés idejében volt. Ez a szabály azonban módosulást szenved a házastárs különvagyonának a házassági életközösség tartama alatt történő megsemmisülése, eltékozlása, vagy él-