Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— Alanyi jogosultság. A közszerzemény tárgya — 173 A ihonorációnak a szerzeményéből is közszerzeményi elbírá­lás alá esik az a vagyon, amelyet nem az őt honoráciorrá tevő tu­dományos képzettsége útján szerzett (VII. 1116.). A közszerzeményi jogosultság tekintetében közönséges jog­tól eltérő szabályokat tartalmazó jászkún V. Statútum alkalmazha­tósága szempontjából az a döntő, hogy a házasfelek a házasság megkötésekor jászkún területen telepedtek-e meg (C. I. 1988 —1932.). A vadházasságban élő felek között közszerzeményről nem lehet szó (VIII. 1109.). A vadházasság azonban, bár a jó erköl­csökbe ütközik, nem akadálya annak, hogy az együttélés alatt kö­zös munka folytán és együttesen szerzett vagyonból mindenik fél a munkájának és közreműködésének arányában követelje a keres­ményét (VII. 1114., VIII. 1109., C. III. 2945—1934.). Ebből a szem­pontból közösen és együttesen szerzett vagyonnak a nő javára csak azt lehet tekinteni, amelynek megszerzésében a nő a saját vagyoná­val, jövedelmével vagy külön keresetével részt vett (VTH. 1109). A férfi sem követelhet részesedést a vele ágyasságban együttélő nő­nek a szerzeményi vagyonából azon az alapon, hogy a nő háztartá­sában és gazdaságában ő látta el azt a gazdasági munkát, amelyet a felek társadalmi és gazdasági helyzetében a házastársak közül rendszerint a férj szokott ellátni, mert ennek a munkának ellenértéke a közösen élvezett jövedelemmel ki van egyenlítve (VEI. 1114., C. n. 3745—1934.). A házasságon kívüli együttélés tartama alatt szerzett va­gyon az utóbb történő házasságkötéssel sem válik közszerzeménnyé (Vm. 1109.). Nem lehet szó házastársi szerzeményi közösségről az olyan feleknek egymáshoz való viszonyában, akik nem polgári tisztviselő előtt, hanem egyedül csak a lelkész előtt kötöttek házasságot, mert az ilyen kötés vélt házasságnak nem tekinthető, és a feleknek azon alapuló együttélése a joghatályát tekintve semmiben sem külömbö­zik a házasságon kívüli nemi viszonytól (VQ. 1114.). Ha az ágyasságban együttélő felek közül az egyik a vagyoná­ból részeltetést igér a másiknak, az ilyen nyilatkozat az ágyassági viszony fenntartása érdekében tett Ígéretnek tekintendő, ezért a jó­erkölcsökbe ütköző voltánál fogva érvénytelen és bírói oltalomban nem részesülhet (C. H. 3745—1934.). 2. A közszerzemény tárgya és kiszámítása. Közszerzeményt az egyik házastárs a másik házastárs va­gyonából rendszerint csak abban az esetben követelhet, ha ez a va­gyon a házassági életközösség megszűnésekor nagyobb, mint amennyi a házasságkötés idejében volt. Ez a szabály azonban mó­dosulást szenved a házastárs különvagyonának a házassági életkö­zösség tartama alatt történő megsemmisülése, eltékozlása, vagy él-

Next

/
Thumbnails
Contents