Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

174 1 — A közszerzemény tárgya és kiszámítása — ajándékozása esetében, mert ezek az események a különvagyont apasztják s a megsemmisült, eltékozolt, vagy elajándékozott különvagyonnak a megtérítését a másik házastárs közszerzeményi igényének a sérelmére nem lehet követelni (EX. 275.). A szerzeményi közösség alatt és annak a megszűnésekor a házastársak vagyonához tartozó vagyontárgyakról az a vélelem, hogy azok a közszerzeményi vagyonhoz tartoznak. Ezzel a vélelemmel szemben a különvagyonhoz tartozást állító felet terheli a bizonyítás (C. I. 787—1932.). Az örökhagyó halálakor annak a birtokában volt ingóságokról, ellenkező adat hiányában azt kell vélelmezni, hogy azok az örökhagyó tulajdonai voltak s az örökhagyó és házastársa között megkötött házasság fennállása alatt szereztettek, amiből az is következik, hogy azoknak felerésze az örökhagyó hagyatékához tartozik, másik felerésze pedig közszerzemény címén az örökhagyó házastársát illeti (Vm. 324.). A közszerzemény fogalma alá csak az a vagyon vonható, amelyet a házastársak házas együttélésük tartama alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek. Azt a kérdést tehát, hogy a házastársak vagyonából mi tekinthető közszerzeménynek, a szerzés időpontja, vagyis az dönti el, hogy mi szereztetett a házasság tartama alatt (Vm. 1109.). Az a vagyon, amely a házasságkötést megelőzött házasságon kívüli együttélés tartama alatt szereztetett, a házasság megkötésével sem válik közszerzeménnyé (Vili. 1109.). A házasság tartama alatt vétel útján szerzett vagyon abban az esetben is közszerzemény, ha a szerzés alapjául a nő különva gyona szolgált (VUL 24.). A házassági életközösség tartama alatt szerzett ingatlanok közszerzeményi minőségén az a körülmény sem változtat, hogy az ingatlanok tulajdonjoga egyedül az egyik házasfél nevére Íratott (X. 189.). A közszerzeményi vagyonhoz tartozik a házasság tartama alatt szerzett s az egyik házasfél kizárólagos tulajdonaként telekkönyvezett ingatlanon ugyancsak a házassági együttélés tartama alatt épült ház is teljes egészében, akkor is, ha az építkezés költségeihez a házasfelektől különböző harmadik személy is hozzájárult. Ilyen esetben a harmadik személynek csak követelési joga származik a részéről beruházott érték, illetve az építéshez kölcsönadott öszszeg megtérítése iránt (C. I. 809—1932.). A házassági együttélés tartama alatt szerzett ingók közszerzeményi minőségét nem érinti s azokat különvagyonná nem teszi az a körülmény, hogy azok az egyik házastársnak — adott esetben az asszonynak — a személyes használatára szolgáltak (VII. 945.). A föszerzöt illető vagyon hozadéka nem közszerzemény. Ezt állapította meg adott estben a Kúria a gyógyszertár jövedelmével