Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— Perjogi szabályok — 16T» A tényállás tisztázása végett hivatalból köteles a biróság a felek hozzátartozóit meghallgatni, ha enélkül a vétkesség kérdése alaposan el nem bírálható (Vm. 167.). A köteléki perekben a dolog természeténél fogva tágabb tere van a bizonyítékok szabad mérlegelésének és a közvetett bizonyításnak, tekintettel arra, hogy a család legszűkebb, sokszor elzárt körében előforduló cselekmények és magatartás tekintetében kell a tényállást megállapítani. A tanubizonyítás mellőzésére tehát nem szolgálhat elegendő alapul az, hogy a tanuk tudomása csak a bizonyító fél közlésén és panaszkodásán alapszik (VIII. 167.), sem pedig a tanuknak a felekkel való rokonsági kapcsolata, ha szavahihetőségükhöz egyébként kétség nem fér (VEI. 637.). A házasság fenntartása céljából sem köteles azonban a biróság valószínűtlen állításokra céltalan bizonyítást felvenni (VII. 1145.). Pusztán a fél eskü alatti vallomása alapján, más valószínűsítő adat nélkül a bontást kizáró körülményt — aminő például a megbocsátás — sem lehet tényként megállapítani (VII. 1145.). Különös súlyt helyez a Kúria gyakorlata a tényállásnak hivatalból való felderítésére a H. T. 77. §-ának a) pontjára alapított pereikben, tekintettel arra, hogy ilyen perekben gyakran lehet észlelni a feleknek a törvény kijátszására irányuló célzatát és a törvénybe ütköző megegyezéses bontási szándékát. Az ilyen perekben ezért a legkiterjesztőbb értelemben kell alkalmazni a Pp. 657. §-át és az egyes esetekhez képest a házasfeleken kivül ezeknek a szüleit, valamint a házasfelek viszonyait ismerő más személyeket is meg kell hallgatni. Különösen szükség van erre a Kúria útmutatása szerint a fiatal házasok bontópereiben, valamint azokban a perekben, amelyeket előző többrendbeli sikertelen per után tesz valamelyik házasfél folyamatba. (X. 147.) Olyan körülmények tekintetében, amelyek a házasság felbontására szolgálhatnak alapul, a Pp. 669 és 670. §-ainak egybevetett értelme szerint nem köteles a biróság a tényállást hivatalból felderíteni. (VHI. 789.) A házasság fentartása érdekében a fél beismerését is figyelembe lelhet venni a tényállás megállapításánál. (VTQ. 594.) A Te. 56. §-ának az értelmezése tekintetében kimondta a Kúria, hogy az elhagyásra és az elhagyás tartamára vonatkozó közjegyzői tansitvány kiállítására a tanuk kihallgatásának és megesketésének kivételével, egyébként a közjegyzői rendtartásnak a rendes közjegyzői tanúsítvány kiállítására vonatkozó rendelkezései az irányadók, ezek pedig nem adnak módot arra, hogy ilyen közjegyzői okirat felvételére a közjegyző előtt meg nem jelent tanuk megidézése vagy egyéb kényszerítő rendszabályok alkalmazása végett a fél a bírósághoz fordulhasson (VII. 914. D. T.). A közjegyzői tanúsítványhoz az elhagyásra vonatkozó adatokat a törvény célzatának megfelelően csak a házasfelek utolsó közös lakhelyén, vagy az elhagyásnak más helyen történt tényleges be-