Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

164 — Perfigi szabályok — 77. §-ának aj pontja alapján indított bontóperben tartott tárgyaláson az alperes kijelenti a házassági életközösség visszaállítására irányuló szándékát és azutáni ennek az Ígéretének nem tesz eleget, a felperes a megváltozott tényállás alapján a hűtlen elhagyásra alapított keresettől elállhat és a H. T. 80. §-ában meghatározott okok alapján kérheti a házasság felbontását (IX. 118.). Keresetet vagy viszontkereset azonban a Pp. 667. §-ának második bekezdése értelmében a per folyamán is csak olyan bontóokra lehet alapítani, amely a kereset, illetve viszontkereset előterjesztésekor időmúlás folytán még meg nem szűnt. A kereset vagy viszontkereset előterjesztése után az időmúlásnak már csak az a jogi hatása, hogy olyan tényt, amely az említett időpont óta elévült volna, önálló, új keresettel nem lehet érvényesíteni, a már előterjesztett kereset, illetőleg viszontkereset megalapozására azonban a perben az ilyen bontóokot is fel lehet hozni (VIII. 482.). A kereset, illetőleg viszontkereset előterjesztése után bekövetkezett tények a már folyamatban lévő perben időbeli korlátozás nélkül érvényesíthetők, mert azokra nézve az elévülési idő folyása be sem állhatott (X. 146., C. m. 5124—1932.). A viszonvétkességi kérelem alakjában érvényesített bontóokokat és ezeknek az alapjául szolgáló tényeket az alperes a per folyamán még iákkor is felhozhatja, ha az előterjesztett viszonvétkességi kérelmétől egy ízben már elállott, mert az üyem kérelem lényegében csak védelmi eszköz, amely arra szolgál, hogy az alperes a házasság felbontása esetén a kizárólagos vétkesség jogkövetkezményeitől mentesüljön (VIII. 296.). Az officiálitás elvénél fogva a bíróság a házasság fenntartása érdekében hivatalból is köteles figyelembe venni és felderíteni azokat a tényeket, amelyek a kereseti kérelem megalapítására felhozott okok megitélésére befolynak (IX. 319., 689., C. ÜL 1878—1935.). Ebben a keretben figyelembe lehet venni azokat a tényeket is, amelyeket az alperes a H. T. 85. §-ának harmadik bekezdésére alapított viszontvétkességi kérelme tekintetében felhozott (IX. 319.), de azokat is. amelyeket ilyen viszontvétkessé)gi kérelem vagy viszontkereset előterjesztése nélkül hozott fel, ha azok a bontási kérelem elbírálására befolyhatnak, így különösen a H. T. 80. §-ára alapított kereset esetében, ha a felek egyéniségére és életviszonyaira szolgáltatnak adatokat (C. m. 1878—1935.). Az officiálitás elvéből folyik az is, hogy a bíróság a Pp. 288.. §-án alapuló azt a jogát, hogy a tényállás felderítése végett hivatalból is rendelhet tanúkihallgatást, a Pp. 670. §-a értemében különösen a H. T. 80. §-ára alapított bontóperekben a házasság fenntartása céljából nemcsak jogosult, hanem köteles is gyakorolni (IX. 689.). A megbocsátásra, mint a bontás kimondását kizáró körülményre vonatkozó perbeli tényállítások és bizonyítékok szintén hivatalból észlelendők és felderítendők (VII. 1145.).