Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— Perjogi szabályok — 163 tett bontó és megtámadó keresetek közül első sorban a megtámadási kereset bírálandó el, hacsak a felperes kifejezetten nem kívánja, hogy a bíróság érdemben elsősorban a bontópert bírálja el (X. 483.). Ha a házasfelek egyike bontópert, a másika pedig külön megtámadási pert tesz folyamatba, ezek a perek az elsőfokú bíróság előtt egyesíthetők, sőt azoknak együttes tárgyalása a fellebbezési eljárásban sincs kizárva. Ilyen esetben elsősorban a megtámadási per bírálandó el akkor is, ha a korábban megindított bontóper már a felső bíróság előtt van elbírálás alatt, hacsak a peres felek közör sen nem kérik a bontóper korábbi elbírálását. A bíróság azonban ilyen esetben sem hozhat a megtámadási per jogerős befejezéséig bontóitéletet, hanem, ha a házasság felbontásának helyét látná, a bontópert a megtámadsi per jogerős befejezéséig fel kell függesztenie (X. 483.). Annak sincsen perjogi akadálya, hogy a férj a bontóper keretében érvényesítse a gyermek törvényességének megtámadására vonatkozó jogát (VHI. 41.). A perben bontóokokként csak azok a tények jöhetnek figyelembe, amelyeket a felperes és viszonkereset esetében az alperes kifejezetten bontóokul kíván érvényesíteni. Erre nézve a bontást kérő félnek határozott kérelmet kell előterjesztenie. Nem lehet tehát bontóítéletet alapítani olyan tényekre, amelyeket a fél ilyen határozott kérelem nélkül, csupán egyéb, bontóokul megjelölt tények következményeinek a mérlegelése céljából, a felek összes életviszonyainak a megítélésénél leendő figyelembevétel végett vagy más hasonló célból hoz fel (X. 29., C. ÜL 2651—1935., C. m. 3537— 1935.). A kötelező ügyvédi képviseletre tekintettel a peres felek személyes előadásában foglalt tényállítások közül is csak azok vehetők bontóokként elbírálás alá, amelyeket a különös meghatalmazással ellátott ügyvéd, mint ilyeneket, a felek képviseletében szabatosan megjelöl (IX. 416., C. HL 326—1936.). A fél által meghatalmazott ügyvéd jogkörével azonos jogköre vam a bíróság által kinevezett ügygondnoknak és a Pp. 113. §-ának 3. pontja alapján kirendelt pártfogó ügyvédnek is. Az ezek által végzett cselekményt is olyannak kell tekinteni az ellenféllel szemben, mintha a fél maga végezte volna. Ha tehát az ügygondnok vagy pártfogó ügyvéd az életközösség visszaállítására kötelező bírói felhívás kibocsátását kérte, az általa képviselt fél nem hivatkozhatik arra, hogy ő nem adott megbízást a H. T. 77. §-ának a) pontjára alapított kereset indítására, s hogy ennek következtében ő nem tekinthető a kérelem beadásakor ismert bontóokok érvényesítéséről lemondottnak (IX. 979.). Az elsőbirósági eljárásban a felperes a Pp. 667. §-ának első bekezdése alapján, az eredetileg érvényesített keresetének elejtése mellett perrendszerűen érvényesíthet új bontóokot. így, ha a E T. 11*