Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— Bontóokok elenyészése — 147 A H. T. 80. §-ának a) pontjára alapított keresetet Össze lehet kapcsolni a 77. §. a) pontjára alapított keresettel. (VHL 392., C. m. 748—1935.). Helye van ennek akkor is, ha a bontást kérő fél a H. T. 80. §.-ának a) pontjában meghatározott bontóokként a Pp. 648. §-a szerint kijbocsátott bírói felhívásban megszabott idő után következő, jogos ok nélküli elhagyás és különélés tényét jelöli meg. (C. m. 748—1935.). Annak sincsen akadálya, hogy a bontást kérő fél az elsőfokú eljárás rendjén a H. T. 77. §-ára alapított keresetének elejtése után új bontóokot érvényesítsen s ekként a keresetét megváltoztassa (IX. 118.). A fellebbezési eljárásban ellenben sem viszontkeresetet támasztani sem a kereset vagy a viszontkereset megalapítására az elsőbíróság előtt fel nem hozott bontóokot — a Pp. 667. §-nak második bekezdésében meghatározott tényeken kívül — érvényesíteni nem lehet. (IX. 542.). A keresetben vagy viszontkeresetben felho>zott bontóok megalapítására azonban a fellebbezési eljárásban is fel lehet hozni önálló okul olyan tényeket, amelyeket a bontást kérő fél az elsőbírósági eljárásban nem érvényesített (X. 146., C. III. 2030— 1935.). Ekként, ha az elsőbírói eljárásban a felperes csupán a H. T. 80. §-ának a) pontja alá eső bontóokot érvényesített, a fellebbezési eljárásban a H. T. 80. §-ánák c), vagy d) pontjára vagy a H. T. 76. §-ra alapított bontóokot már nem lehet érvényesíteni, ellenben a H. T. 80. §-ának a) pontján alapuló bontóok bizonyítására új tényállást fel lehet hozni (C. III. 2030—1935.). IV. Bontóoko enyészése. a) Megbocsátás. Az a házasfél, aki házastársának a vétkes cselekményét megbocsátotta és ezzel az arra alapított kereseti jogáról lemondott, ugyanazt a bontóokot önálló peralapként többé nem érvényesítheti, mert a megbocsátás a kereseti jogot elenyészteti. (IX. 855., 979.). A megbocsátásnak ez a jogi hatása csak abban az esetben következik be, ha a sértett fél olyankor tanúsítja a megbocsátást kifejezésre juttató magatartását, amikor a másik fél vétkes magatartásáról már tudomása van. Az ennek megállapításához szükséges tényeket az a házasfél köteles bizonyítani, aki a megbocsátást, mint jogmegszüntető tényt állítja. (IX. 855.). Adott esetben a Kúria abban a tényben, hogy a férj már régebben tudott a felesége és egy idegen férfi között fennállott, a szokásos társadalmi érintkezés kereteit meghaladó szorosabb összeköttetésről és ezt a további együttéléssel a feleségének megbocsátotta, nem látott alapot annak a feltevésére, hogy a férj a felesége és a kérdéses idegen férfi között a nemi életre is kiható szerelmi viszonyról szintén már régebben tudott s így azt meg akarta bo10*