Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

148 — Megbocsátás — csátani. (C. ÜL 4857—1035.)- Még olyan esetben is, amikor a férj a felesége által elkövetett házasságtörést megbocsátotta és annak tudomására jutása után a gyermekek érdekében hajlandó lett volna a feleségével a házassági életközösséget visszaállítani és folytatni, úgy találta a Kúria, hogy a férjnek ezt követően tudomására jutott azt a tényt, hogy felesége a cselédlány jelenlétében feküdt egy ágyba egy idegen férfivel és hogy ennek a szállására is elment és az egész éjszakát ott töltötte — ami a feleségének a magatartását még a férje által korábban ismertnél is súlyosabbá és a házassáig feldúlására alkalmasabbá tette — a férj által megbocsátottnák nem lehet tekinteni. (IX. 599.). Más esetben azt a férjet, aki a feleségének idegen férfivel folytatott viszonyáról tudott és azt megbocsátotta, szintén feljogosítottnak tekintette a Kúria arra, hogy, ha feleségének az idegen férfi nemzésóből gyermeke is születik, ezen az alapon a házasság felbontását kérhesse, mert a férjnek joga van különbséget tenni akként, hogy a gyermek születése nélküli hűtlenséget a feleségének megbocsátja, az ezen túlmenő tényeket azonban nem. (VIII. 41.). A megbocsátás a sértett házasfélnek különböző magatartásaiban juthat kifejezésre. A bírói gyakorlat a felek nemi éri/ntkezését tekinti a legnyilvánvalóbb megbocsátásnak. (C. III. 4043— 1935.).* Megbocsátásnak tekintette a Kúria a sértett házasfélnek a vétkes cselekményről való tudomásszerzése után a vétkes féllel huzamosabb ideig — az adott esetben több mint egy évig — folytatott együttélését (VIII. 85.). Megbocsátásnak tekintette a Kúria a hat heti további együttélést is, amikor a sértett fél megszakította ugyan házastársával a nemi érintkezést, de több szobás lakásában továbbra is a közös hálószobában hált, házastársával együtt étkezett s vele szemben e hat hét alatt a gyöngédségnek, figyelemnek, előzékenységnek és ragaszkodásnak számos jelét adta (X. 528.). A férj által a feleségén elkövetett tettlegesség megbocsátásának tekintette a Kúria azt is, hogy a feleség, — bár a férjével való nemi érintkezés nélkül — másnap estig a közös lakásban maradt és a felek a tettlegességet követően egymással beszéltek és együtt is étkeztek, az éjszakát közös hálószobában töltötték, holott nem merült fel adat arra, hgy a feleségnek nem volt módjában más helyiségben vagy esetleg valamelyik ismerősénél eltölteni azt az éjszakát. (C. ül. 4043—1935.). Más esetben azonban, amikor a férj a felesége anyjával folytatott szerelmi viszonyt és a feleség ennek a tiltott viszonynak tudomására jutása után még mintegy másfél hónapig, — bár nemi érintkezés nélkül — a férjével egy ágyban hált és csak ezután szüntette meg a házassági életközösséget a közös lakás elhagyásával, a Kúria a feleségnek ezt a magatartását nem találta a megbocsátás jogi jelentőségével felruházhatónak, azért, mert a házas-