Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

146 — Halmazat. — Ha a bíróság a H, T. 80. §-ában meghatározott fennálló bontóokot meg nem állapít, akkor a házasság feldúltságának a kérdését nem lehet vizsgálat tárgyává tenni (C. ül. 6282—1932., C. ül. 5026—1935.). III. Halmazat. A házasság felbontása iránti perekben a peres felek vétkességének a kérdést csak egységesen lehet elbírálni. Ebből következik, hogy viszontkereset vagy viszonvétkességi kérelem esetében a fellebviteli bíróságnak is a keresetre és viszontkeresetre, illetőleg viszontvétkességi kérelemre egyaránt kiterjedően, egész terjedelmében kell az ügyet felülbírálni akkor is, ha az alsóbbfokú ítéletnek valamely része — esetleg éppen a bontást kimondó rendelkezés — fellebbviteli kérelemmel vagy ellenkérelemmel meg nem támadtatott. (Vin. 621, 641, C. III. 3090—1934. C. Hl. 3271—1934., C. m. 748—1935.). A kereset vagy viszontkereset megalapozására új tényeket a per során annyiban lehet felhozni, amennyiben az azokkal megvalósított bontóok a kereset vagy viszontkereset előterjesztéséig még el nem évült. Az, hogy az ilyen bontóok a kereset vagy viszontkereset előterjesztése óta már elévült volna és emiatt önálló új kereset alapjául nem szolgálhatna, a vonatkozó ténynek a per során kereseti (viszontkereseti) alapként utólag való érvényesítését nem akadályozhatja (VIH. 482., X. 146., C. III. 5124—1932.). A házasság felbontása iránti kérelem támogatására a kereset vagy viszont-kereset alapjául szolgáló fennálló bontóok kapcsán olyan bontóokókra is lehet hivatkozni, amelyre nézve a kereseti jog már megszűnt, vagyis, amely megszűnt fennálló bontóokként hatni. (VIH. 1077,, IX. 663., X. 559., C. III. 6066—1932., C. IH. 2265—1934., C. ÜL 4765—1935.). Támogató bontóokként sem lehet érvényesíteni az olyan tényt, amelyre nézve a kereseti jog amiatt szűnt meg, mert az a fél, aki a kérdéses tényt bontóokként érvényesíthette volna, annak ismeretében a házastársát a házassági életközösség visszaállítására kötelező bírói határozat kibocsátását szorgalmazta. (IX. 663, 1005., C. HL 3818—1934., C. ÜL 3507—1935.). Az ilyen bírói határozat kibocsátását a H. T. 77. §-a alapján szorgalmazó kérvényben ugyanis nem csak a megbocsátás, hanem a bírói felhívás sikertelensége esetén létesülő hűtlen elhagyáson kívül a többi bontóokról való lemondás is bennfoglal tátik (IX. 1005., C. ül. 3818—1934, C. m. 3507—1935.). Ez áll akkor is, ha a bírói meghagyás kibocsátását kérő házastárs a keresetét nem a H. T. 77 §-ának a) pontjára, hanem valamely más bontóokra alapítja. (C. m. 3818—1934.). Fennálló bontóok hiányában a támogató bontóokok a H. T. 84. §-a értelmében figyelembe nem jöhetnek (X. 559., C. Hl. 6160— 1932., C. IH. 747—1935., C. ül. 4051—1935.).