Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)
136 — Házastársi kötelesség megsértése. — hónapot meghaladó többszöri próbálkozás után a feleségével szemben erélyesen, sőt erőszakos módon lépett fel. Azt, hogy a férj a házasélet ilyenképpeni folytatását az együttélés alatt is kifejezetten vállalta, súlytalannak találta a Kúria azért, mert a felesége őt állítólag lelki gátlásai tekintetében megtévesztette (VIII. 414.). Az életközösséget eredetileg egyoldalúan és jogtalanul megszüntető házasfélnek a távolléte is jogossá válik, ha a házastársa a különélés alatt tanúsított magatartásával — így adott esetben a férj azzal, hogy egy idegen nővel meg nem engedett viszony f ennállására következtetést engedő ismeretséget tart fenn — az életközösség helyreállítását meggátolja (C. III. 4872—1935.). A különélés jogos vagy jogtalan voltának az elbírálásánál itt is — úgy mint a H. T. 77. §-ára alapított bontási kérelem esetében —• jelentősége van annak a kérdésnek, hogy a férj, mint erre kötelezett fél gondoskodott-e a házasélet zavartalan folytatására alkalmas megfelelő lakásról és, hogy az egyik házastárs mennyiben tartozik teljesíteni a másik házastársnak a lakóhely megválasztására vonatkozó kívánságát. Ide vonatkozóan az alább közölteken felül lásd a fentebb Hűtlen elhagyás cím alatt közölteket is! A férjet, mint családfőt megilleti az a jog, hogy a feleségétől a tényleges együttélést a saját lakásában követelhesse. Követelheti ezt esetleges eltérő megállapodás ellenére is, ha az a változott viszonyokra tekintettel indokolt. Ezzel a joggal azonban csak a felesége hitvesi önérzetének és méltányos érdekeinek figyelembevételével élhet. (X. 95.). Ezért olyan esetben, amikor a feleség a férje beleegyezésével a Balaton mellett pensiót nyitott, amely azonban rosszul ment, úgy, hogy a tulajdonos bérkövetelésére a pensió összes ingóságait lefoglalták, amire a férj levelet írt a feleségének, hogy a pensió felszerelését azonnal bocsássa áruba, a befolyt vételáron fizesse ki az adósságait, a magántulajdonait posta útján klüdje meg s a levélben kitűzött időpontig jöjjön vissza a fehérnemüekkel és főzőedényekkel a közös lakásba, a Kúria a feleségnek azt a magatartását, hogy a fent érintett követelményeket sértő ennek a felhívásnak nem tett eleget, bontóoknak nem minősítette (X. 95.). Nem tekintette jogos ok nélkülinek a Kúria az idegbetegségben szenvedő feleségnek a távozását, amikor a házasélet zavartalan folytatására nem alkalmas lakás és bútorzat kicserélésére vonatkozó méltányos kívánságát a férje nem teljesítette, habár erre megfelelő áldozattal képes lett volna, a feleségnek az alkalmatlan környezetbe való visszatérése vagy ott megmaradása pedig az idegbetegségét súlyosbíthatta volna (C. m. 4249—1934.). A lakásválasztás joga a férjet illeti, de a férj a feleség jogos kívánságait figyelembe venni tartozik (C. ül. 2847—1934.). A férj tartozik a feleségének alkalmat adni arra, hogy az idevonatkozó megokolt tanácsait és ellenvetéseit kifejtse; tartozik vele a házassági életközösség folytatásához szükséges alkalmas lakás kérdését előzetesen megbeszélés tárgyává tenni, mert enélkül a férj által egyoldalúan választott