Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)
130 — Házastársi kötelesség megsértése. — közben a feleségét az evőkészlet ellopásának vádjával illette, a lakásból való kirepítéssel fenyegette meg, majd bestiának nevezte annak ellenére, hogy a feleség nyomban kész volt a férje kívánságának eleget tenni (IX. 273.). A családi per-patvar közben, veszekedés hevében, meggondolatlanul elhangzott egyszerű szóbeli sértések rendszerint menthetők. (IX. 274. C. Hl. 2847—1934., C. ül. 3581—1935.). Az ilyen kifejezéseket a vétkesség szempontjából csak akkor lehet bíróilag kellően értékelni, ha a veszekedésnek egész lefolyása, tehát annak a tárgya, kezdeményezője, résztvevői és főleg ezeknek a kijelentései is megállapítást nyernek; ezek ismerete nélkül egyes kiszakított sértő kitételek jelentőségét nem lehet megnyugvással elbírálni. (IX. 274.). Tekintetbe kell venni a felek társadalmi állását és a sértő kifejezéseket használó félnek a műveltségi fokát is (C. ül. 2847—1934., C. ni. 3581—1935.). Magában a bontóperben jogában áll a félnek mindazokat a tényállításokat megtenni, amelyeket kereseti kérlemének a megalapozása céljából, ezzel szükségszerű összefüggésben érvényesíteni kíván. Ha állításait nem tudja bizonyítani, ennek csak az lehet a következménye, hogy keresetével elutasíttatik, de a tényállítások előterjesztése vele szemben bontóoknak az alapját ilyen esetben sem szolgálhatja. (VIII. 392). Ugyanez áll a perbeli védekezésül felhozott tényállításokra. (C. HL 3501—1935.). A félnek a házassági perben tanúsított azt a magatartását, hogy ügyvédi ellenjegyzés nélkül beadott kérvényben a házastársára vonatkozóan sértő jellegű megállapításokat tett és erős kitételeket is használt, a Kúria azért nem találta bontóokul minősíthetőnek, mert az ügyvéd ellenjegyzését nélkülöző beadvány, mint perbeli előadás, nem is vehető figyelembe (C. Hl. 3501—1935.). Szándékos és súlyos házastársi kötelességsértés ellenben az, ha a házasfél anyagi előnyök ellenében hajlandónak nyilatkozott arra, hogy a bontóperben nem fog védekezni (C. Hl. 4710—1934.). A házastárs ellen tett büntető feljelentés csak akkor nem bontóok, ha a feljelentő házastárs a feljelentést az őt jogaiban sértő házastársának cselekedetei ellen mellőzhetetlen védplmül veszi igénybe. A házastársnak az a ténye, hogy a házastársát büntetendő cselekmény miatt a bírói védelem szükségessége nélkül feljelentette, még a feljelentésnek alapos volta esetén is kimeríti a H. T. 80. §-ának a) pontjában meghatározott bontóok fogalmát (VH. 1115, VHI. 245, C. Hl. 6060—1934., C. HL 5027—1935.). Megvalósítja a bontóokot a házastárs ellen a házassági életközösség megszakadása után, de a házasság jogi fennállása alatt tett büntető feljelentés is (VII. 1115.). A büntető feljelentést a feljelentő házastárs jogainak megvédésére nem találta mellőzhetetlenül szükségesnek a Kúria, amikor a házasfél jogait a polgári bíróság előtt is akadálytalanul érvényesíthette volna (VH. 1115.), úgyszintén, amikor olyan, enyhébb be-