Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

126 — Házastársi kötelesség megsértése. — A házasfél a házastársának életbevágó anyagi érdekeit közvetve sértő, vagy veszélyeztető tudatos cselekményektől is tartózkodni köteles. Ezért arra tekintettel, hogy a református egyház törvényei szerint a református iskolában alkalmazott tanítók csak református vagy ágostai evángélikuis nőt vehetnek el feleségül, botntóokul fogadta el a Kúria annak a nőnek a magatartását, aki az említett egyházi törvény ismeretében református tanítóhoz férjhez menvén, éppen a házasságkötés lehetővététele céljából a katholikus vallásról a református válásra áttért, utóbb azonban, a házaasági életközössség megszakadása után, újból visszatért a katolikus hitre és ezzel férjét abba a helyzetbe hozta, hogy, ha a házasság felbontását nem kérte volna, az állását és ezzel a megélhetését vesztette volna el. (VH. 1190.). A hűtlenség bontóok akkor is, ha a házassági életközösség megszakítása után elkövetett cselekményekben jelentkezik (IX. 599.). A H. T. 80. §-ának a) pontja alá eső házastársi súlyos kötelességsértés a házasfélnek minden olyan viselkedése, amely alapos gyanút támaszthat a házastársában arra nézve, hogy a házassági hűség ellen vétett. (C. ÜL 1470—1933.). Ez áll a házasfélnek a) különélés alatt tanúsított viselkedésére is, mert a házastársak minden olyan magatartástól tartózkodni kötelesek, amely a különélés alatt is kötelező házastársi hűség szempontjából ellenök alapos gyanút támaszthat (C. Hl. 1462—1935., C. III. 3537—1935., C. ÜL 40421935.). Adott esetben a Kúria már magában azt a tényt, hogy a feleségétől különélő férj egy idegen nővel egy szobában együtt töltötte az éjszakát, mint olyan magatartást, amely a férj erkölcsös élete iránt jogos gyanú keltésére alkalmas, a házastársi kötelesség szándékos és súlyos megsértésének tekintette, jóllehet adatok voltak arra, hogy a kérdéses idegen nő cselédként jelentkezett a férjnél és ez csak azért fogadta be őt kérelmére éjszakára az egy szobás lakásába, mert a bér kérdésében folytatott alkudozások közben beesteledett és a nő a szomszédos faluba hazamenni nem mert. Közömbösnek tekintette a Kúria azt a kérdést, hogy ilyen körülmények között lehet-e okszerűen következtetést vonni arra, hogy a férj az idegen nővel nemileg is érintkezett. (C. ÜL 3537—1935.). Ugyancsak a hitvesi hűség tekintetében alapos gyanú keltésére alkalmasnak tekünltette a Kúria a férjétől különélő nőnek azt a cselekményét, hogy annak a férfinek a háztartásába költözött, akivel előzően együtt élt, habár nem volt bizonyíték arra, hogy azzal szerelmi viszonyt folytat és az adatok arra utaltak, hogy az említett férfi háztartásának a vezetése és gyermekének a gondozása végett ment oda. (C. III. 4042—1935.). Súlyos házastársi kötelessségsértést állapított meg a Kúria abban az esetben is, amikor az egyik házastárs — a férj — ellen folyamatban volt büntető eljárás során a bíróság azt állapította meg, hogy ez a házastárs a Btk. 241. §-ában meghatározott természetelleni fajtalanság vétségének a kísérletét követte el és a büntető bí-