Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— Visszahívás a vétkes fél áltál. — 115 emiatt különélő feleségéhez, ennek a lakásáni, két magával vitt tanú jelenlétében bocsánatkérés nélkül intézett azt a felhívását, hogy térjen vissza a férjéhez, a Kúria őszinte közeledési kísérlet helyett inkább a bontóok létesítése céljából tett lépésinek tekintette (IX. 686.). Más esetben azért nem találta komoly békítési kísérletnek a férj eljárását, mert az elköltözés után a feleségéről és közös gyermekükről egyáltalában nemi gondoskodott, holott volt megfelelő keresete (C. in. 6157—1932.). A pusztán alkalmilag, ötletszerűen, nem alkalmas helyem és körülmények között történt felhívás szintén nem elegendő a komoly és őszinte békítő közeledés követelményének a megvalósítására (X. 238., C. Hl. 5569—1934., C. ül. 2151 1935.), még akkor sem, ha az alkalmilag kifejezett felhívás akárhányszor ismétlődik (X. 238.). így nem tekintette megfelelő békítő közeledésnek a Kúria annak a férjnek a magatartását, aki a feleségét a gyermekük látogatása, vagy véletlen találkozások alkalmával, egyebek közt éppen a bontóperben tartott egyik tárgyalás után alkalmilag hívta fel az életközösség helyreállítására (X. 238.). Nem tekintette komoly békítési kísérletnek azokat, amelyek az utcán (C. ül. 2151—1935.), a strandon, illetve a Városligetben ötletszerűen történtek (C. m. 5569—1934.). A békítés céljából a különélésben vétkes házasfélnek a házastársához rendszerint személyesen kell közelednie (X. 346.). Ha a visszahívó fél ebből a célból közvetítést vesz igénybe, akkor is alkalmasabb erre a rokoni vagy a lelkészi közvetítés, mint az ügyvédnek ily célból igénybevétele, ami a másik félben rendszerint bizalmatlanságot támaszt (X. 187.). Nem minősítette a Kúria a megkívánt szeretetteljes és békülékeny közeledésnek a férj magatartását, amikor ez személyes közeledés helyett másokat kért meg, hogy beszéljenek a feleségével és igyekezzenek őt a visszatérésre rábírni (C. ül. 2151—1935., C. HL 5066—1935.). Nem állapította meg a Kúria békítő közeledésnek megfelelő voltát akkor sem, amikor a férj személyesen ment ugyan el a feleségéért az asszony szüleinek a házához, azonban, mikor la feleségét nem találta otthon, ennek az apjával közölte azt a szándékát, hogy szeretné a feleségét kibékíteni és haza vinni s a felesége apjának a visszatérést megtagadó válaszával megelégedve, több kísérletet a személyes találkozásra és békülésre nem tett (IX. 1123.). Annak a megítélésénél, hogy ia visszahívó fél által tett lépések alkalmasak voltak-e a házastárs megbékítésére, mindig a vétkesség kisebb vagy nagyobb súlyosságából kell kiindulni, mert az apróbb emberi gyarlóságok könnyebben megbocsáthatók, mint az erkölcsileg súlyosabb beszámítás alá eső vétkes cselekmények (C. IH. 3904—1935.). Amikor az életközösség megszakítását a férj hozzátartozóinak, akik a házasfelekkel együtt laktak, a feleség ellen elkövetett bántalmai okozták, kötelessége lett volna a Kúria szerint a férjnek V