Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog III. (Budapest, 1936)

— Szándékosság és jogosság. — 107 tett és ennek la bíróilag megszabott határidő alatt igazolatlanul nem tett eleget (IX. 319.). Ha a bírói felhívást az elhagyó házastársnak nem kézbesítették, akkor annak eleget nem tehet és így az említett bontóok meg sem valósulhat (C. HL 4312—1934.). b) Szándékosság és jogosság. A hűtlen elhagyás bontó oka csak akkor valósul meg, ha az egyik házastárs a másiktól a házassági életközösség egyoldalú és állandó megszakítására irányuló szándékból szakad el (IX. 10.). Ha az elhagyó félnek jogos oka volt az eltávozásra és az életközösség megszakítására, az ő részén nem létesül a hűtlen elhagyás bontóoka. Hogy mikor távozott el jogos okból az elhagyó fél, azt az ennek megállapítására felhozott körülményekből a bíró ítéli meg (IX. 19.). Jogos okot ad a különélésre a házastársának az a házasfél, aki mással tiltott viszonyt folytat (VHI. 587.). Az eltávozásra jogos oknak tekintette a Kúria adott esetben a tettleges bántalmazást (C. Hl. 5228—1934.), sőt már azt is, hogy faluhelyen & férj indokolatlanul megtiltotta a feleségének a vasárnapi ünneplőruhához tartozó új cipő felvételét, mert ezzel feleségének a nép vallásos életéből fakadt és választékosabb külső viseletben is megnyilatkozó ünnepi érzését sértette meg, de a feleségét a íalu megszólásának is kitette és ezzel a feleség megbecsülése ellen vétett (C. HE. 5228—1934.). Jogosnak minősítette a Kúria a mostoha anya távozását, akivel szemben férje, első házasságából származó 9 éves fia alaptalan vádaskodásának helytadott s akivel férje emiatt veszekedett (X. 656.). Alapos ok a feleség távozására az is, ha a férjnek nincs rendes foglalkozása és feleségét eltartani nem tudja (VIII. 67.). Nem tekintette a Kúria az életközösség megszakítására jogos oknak azt a körülményt, hogy, amikor a hivatali alkalmazásban lévő férjes nő iá magatartásával és különösen egyes, bár magukban véve nem kifogásolható tényekre vonatkozó valótlan állításával maga adott okot a beteg és emiatt amúgy is ideges férjének arra a gyanúra, hogy neki a hivatali főnökével való s a késő éjjeli órákig tartott együttlétével kapcsolatban takargatni valója van, a férj a való tényállás kiderítése céljából a felesége főnökének a nejéhez levélben kérdést intézett (VHI. 1122.). Nem szolgálhat jogos okul a feleség távozására az, ha a férje őt akarata ellenére is nőgyógyásszal meg akarja vizsgáltatni, mert ezzel a férj csak a házastársi kötelességének tesz eleget. Más elbírálás alá eshetik a férj magatartása abban az esetben, ha a feleségét nem női betegsége miatt, hanem azért akarja megvizsgáltatni, mert az állítólag bolond (C. HL 1612—1933.). Ha az egyik házastárs a másikat a közös lakásból kiutasítja, akkor az életközösség megszakításának közvetlen oka a kiutasítás és így nem a távozásnak, hanem a kiutasításnak jogos vagy jogtalan