Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

— Hűtlen elhagyás — 87 írasson rá (VII. 178.), vagy azt követeli férjétői, hogy kiskorú gyer­mekeit távolítsa el a családból (C. III. 3o,55/i93i.), vagy azt követeli tőle, hogy a magatartása miatt kifogásolt vöt és annak fele­ségét fogadja be'a közös háztartásba (VII. 178.), vagy aki megin­dítja hűtlen elhagyás címén a bontó pert, a keresettől azonban eláll (VI. i438.). Hűtlen elhagyásnak minősítette a Kúria annak a férjnek a kü­lönélését is, aki a korábbi bontóperben abban állapodott meg fele­ségével, hogy i5 nap alatt elmegy érte és holmijáért, hogy őt a kö­zös háztartásba vigye s aki el is ment ugyan szekerével feleségéért, de személyesen be sem ment a házba, hanem csak barátját küldte be, aki a feleséggel nem is beszélve, megelégedett a feleségi anyjának azzal a kijelentésével, hogy leánya nem megy vissza (VI. 53.). Nem találta jogosnak a Kúria annak az asszonynak a különélését sem aki azért hagyta el férjét, mert az az ő ruházkodását nem ta­lálta elég csínosnató s őt ezért zaklatta és mert férje egy idegen le­ányt motorkerékpárján többször magával vitt (VI. 1018.). Jogosulatlannak minősítette a Kúria annak a férjnek a különélé­sét is, aki a közös lakást jogosulatlanul elhagyva, magánúton ugyan, de a körülményekből, következtethetőleg nem komoly szándékkal hív­ta Imagához feleségét (VI. i2 4i-)­b.) Visszahívás. A házassági életközösség visszaállítása iránti felhívásnak csak akkor van joghatálya, ha a visszahívó fél a házassági életközösség visszaállítását őszintén és komolyan akarja (VI. 833., G. III. 214(6/ IQ3I.). ' A visszahívási kérelem komolytalansága esetén kibocsátott bí­rói végzés a bontó oknak csupán látszólagos előfeltétele s ezért ily esetben a visszahívott fél magatartásának vizsgálata teljesen feles­leges (VI. 76.). Nem lehet a bírói visszahívást komolynak tekinteni, ha a visz­szahívó fél tettlegessége volt az életközösség megszakításának az oka s a bántalmazó fél nemcsak nem igyekezett megkérlelni és komo­lyan kiengesztelni házastársát, hanem a perben vissza is utasította a békés közeledést (C. III. 277/1931.). Vagy ha a visszahívó fél kényszerítette a másik felet a távozás­ra, de magánúton nem közeledett hozzá kiengesztelése és az életkö­zösség visszaállítása végett (VI. 723.). Abból a körülményből is megállapította a Kúria a visszahívás komolytalanságát, hogy a visszahívó fél kevéssel az elsőbírói ítélet meghozatala után örökbefogadta annak az asszonynak természetes gyermekét, akihez már korábban is sűrűn eljárogatott, akiről han­goztatta, hogy feleségül fogja venni és akivel később közös háztar­tásra is lépett (VI. 76.).

Next

/
Thumbnails
Contents