Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)
— Hűtlen elhagyás — 87 írasson rá (VII. 178.), vagy azt követeli férjétői, hogy kiskorú gyermekeit távolítsa el a családból (C. III. 3o,55/i93i.), vagy azt követeli tőle, hogy a magatartása miatt kifogásolt vöt és annak feleségét fogadja be'a közös háztartásba (VII. 178.), vagy aki megindítja hűtlen elhagyás címén a bontó pert, a keresettől azonban eláll (VI. i438.). Hűtlen elhagyásnak minősítette a Kúria annak a férjnek a különélését is, aki a korábbi bontóperben abban állapodott meg feleségével, hogy i5 nap alatt elmegy érte és holmijáért, hogy őt a közös háztartásba vigye s aki el is ment ugyan szekerével feleségéért, de személyesen be sem ment a házba, hanem csak barátját küldte be, aki a feleséggel nem is beszélve, megelégedett a feleségi anyjának azzal a kijelentésével, hogy leánya nem megy vissza (VI. 53.). Nem találta jogosnak a Kúria annak az asszonynak a különélését sem aki azért hagyta el férjét, mert az az ő ruházkodását nem találta elég csínosnató s őt ezért zaklatta és mert férje egy idegen leányt motorkerékpárján többször magával vitt (VI. 1018.). Jogosulatlannak minősítette a Kúria annak a férjnek a különélését is, aki a közös lakást jogosulatlanul elhagyva, magánúton ugyan, de a körülményekből, következtethetőleg nem komoly szándékkal hívta Imagához feleségét (VI. i2 4i-)b.) Visszahívás. A házassági életközösség visszaállítása iránti felhívásnak csak akkor van joghatálya, ha a visszahívó fél a házassági életközösség visszaállítását őszintén és komolyan akarja (VI. 833., G. III. 214(6/ IQ3I.). ' A visszahívási kérelem komolytalansága esetén kibocsátott bírói végzés a bontó oknak csupán látszólagos előfeltétele s ezért ily esetben a visszahívott fél magatartásának vizsgálata teljesen felesleges (VI. 76.). Nem lehet a bírói visszahívást komolynak tekinteni, ha a viszszahívó fél tettlegessége volt az életközösség megszakításának az oka s a bántalmazó fél nemcsak nem igyekezett megkérlelni és komolyan kiengesztelni házastársát, hanem a perben vissza is utasította a békés közeledést (C. III. 277/1931.). Vagy ha a visszahívó fél kényszerítette a másik felet a távozásra, de magánúton nem közeledett hozzá kiengesztelése és az életközösség visszaállítása végett (VI. 723.). Abból a körülményből is megállapította a Kúria a visszahívás komolytalanságát, hogy a visszahívó fél kevéssel az elsőbírói ítélet meghozatala után örökbefogadta annak az asszonynak természetes gyermekét, akihez már korábban is sűrűn eljárogatott, akiről hangoztatta, hogy feleségül fogja venni és akivel később közös háztartásra is lépett (VI. 76.).