Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

80 — A házasság érvénytelenítése — külsőleg észre nem vehető bordapupban nyilvánul, lábának két ujja pedig össze van nőve (VII. 797.). Á házasság lényegét alkotó benső életközösség biztosítása ós fenntartása érdekében a házastársaknak — ellenkező tények ismerete dacára megkötött házasságtól eltekintve — erkölcsileg kifogástalan előéletük követeléséhez egyaránt meg van a joguk, mert azt a kérdési, hogy a házastárs erkölcsi fogyatkozásánaK a tudata menynyiben befolyásolta az ártatlan félnek házasságkötésre irányult elhatározását, nem a felek társadalmi állasa, hanem lelki tulaidonuk és erkölcsi érzületük dönti el (VII. 296., G. III. 11.3/1982.). A házasság előtt idegen férfivel folytatott és a törvénytelen gyermek születésével nyilvánvalóvá vált nemi viszony oly súlyos erkölcsi eltévelyedése a nőnek és annak tudatos elhallgatása a férjen ejtett oly érzékeny sérelem, amelynek tudatában, — hacsak az eset különös körülményei ellenkezőre nem mutatnak, — a férj részéről azt az őszinte vonzalmat és benső odaadást megkívánni nem lehet, amely az egészséges házasélelnek elengedhetetlen feltétele és sgyedüli alapja (VII. 296.). A házasság megkötése előtti időben folytatott és törvénytelen permek születésével nyilvánvalóvá vált szerelmi viszony a nőnek oly súlyos erkölcsi eltévelyedése,és annak tudatos elhallgatása a férjen oly súlyos sérelem, melynek tudatában — ha csak az eset különös körülményei az ellenkezőre nem mutatnak, a férfi részéről nem Jehet megkívánni azt az őszinte vonzalmat és benső odaadást, mely az egészséges házaséletnek elengedhetetlen előfeltétele és egyedüli alapja. Ez a körülmény tenát aljapui szolgálhat a házasság megtámadására, ha a férj szigorú erkölcsi felfogására és fogékonyabb lelkületére tekintettel feltehető, hogy ennek tudatában nem határozta volna el magát a házasságkötésre (C. III. 113/1932.). A nemi érintkezéssel párosult szerelmi viszony is olyan erkölcsi hiba, amely a H. T. 55. §-a szerinti lényeges személyi tulajdonságok fogalma alá esik. Ha tehát az egyik házasfél szándékosan elhallgatta a másik előtt, hogy leánykorában egy másik férfi udvarlását elfogadva, őt betegségében több napon át saját lakásán ápolta s hogy vele gyógykezeltetése végett tengeri fürdőre utazott s egy hónapig közös szobában együtt lakott: ezzel leendő hitvestársát személyi tulajdonságaira nézve megtévesztette, mert a házasság keletkezésénél külön kikötés nélkül is lényeges feltetél az, hogy a házastársak előélete a kölcsönös tiszteletnek és becsülésnek — éa igy magának a házasságnak — a fenntartására alkalmas legyen, ami pedig a fenti tényállás mellett, a nő ismertetett erkölcsi fogyatkozására való tekintettel alig képzelhető el (V. 19,). Érvénytelenítette a házasságot a Kúria midőn a féri a házasság megkötése utáni napon tudta meg, hogy felesége fiatalkorában javító nevelésre volt ítélve, később pedig lopás vétsége miatt