Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

— A házasság érvénytelenítése — 81 3 havi fogházbüntetést kapott (VI. 188.). Miután a házasság megtévesztés cimén csak akkor támadható meg, ha a megtévesztést a másik házastárs tudva maga idéztei elő, nem érvénytelenítette a Kúria a házasságot az egyik fél már korábban <meglévő agy és gerincagy, keményedéséből eredő betegsége miatt, mikor az orvosi véleményekből azt állapította me^, hogy a beteg a házasságkötéskor maga sem tudott és nem is tudhatott betegségéről (VII. 252.), és nem adott helyt a feleség leánykori tüdőbajának kiújulása cimén indított megtámadási keresetnek, amikor megállapítást nyert, hogy e tüdőbaj 20 éven át szünetelt s így a nő a házasságkötésnél jóhiszeműen lehetett abban a tudatban, hogy tüdőbajából kigyógyult (VII. 823.). Viszont helyt adott a Kúria a házasság megtámadása iránti keresetnek, midőn a házastárs nyílt és fertőző csontgümőkór betegségét hallgatta el a házasságkötéskor (G. III. 3o45/ig32.). Nem támadható meg a házasság, ha alaposan fel lehet tenni, hogy a megtévesztett házasfél a házasságot, a megtévesztés nélkül is megkötötte volna. Azt a körülményt, hogy megtévesztés nélkül a fél nem kötötte volna meg a házasságot, megállapította a Kúria abból a konkludens tényből, hogy a megtévesztett mihelyt a megtévesztésről tudomást szerzett, egy napi együttélés után elhagyta házastársát. (VI. 188.). De megállapította ezt akkor is, mikor a nő erkölcsi előélete forgott szóban s a férj — bár az első érintkezésnél tudomást szerezhetett arról, hogy felesége nem volt érintetlen,hat hétig tovább folytatta az együttélést s csak akkor és azért szüntette azt meg, amikor meggyőződött arról, hogy feleségének a házasság előtt idegen férfivel nemi viszonya volt és gyermeke is született tőle. — Figyelembe vette ennél az esetnél a Kúria, hogy a férj már az első nemi érintkezés után elhidegült feleségétől, hogy az érintetlenség hiányának gyanúja miatt civódások voltak a felek között, hogy a feleség azzal védekezett, miszerint férje téved, amiből a Kúria arra következtetett, hogy a férj a hat heti együttéléssel nem bocsátotta meg felesége előéletét és, hogy a férj olyan szigorú erkölcsi felfogású és fogékonyabb lelkületű egyén, akiről nem lehet feltenni, hogy felesége súlyos erkölcsi eltévelyedésének tudatában a házasságot megkötötte volna (VII. 296.). Nem érvényesíthető a megtámadási io.£, ha az a törvényben megszabott idomulás folytán elenyészett. A házastárs undorító és fertőző betegségére alapított megtámadási ok elenyészése idomulás folytán nem következik be akkor, ha házastársa csak e betegségről birt tudomással, de nem tudott ezen betegség gyógyíthatatlan voltáról (C. III. 3o45/ig32.). A megtámadás iránti j/ig a házasság felbontása iránti ioggal — akár kereset, akár viszontkereset utján — ugyanazon per keretében az ellenfél beleegyezése nélkül is érvényesíthető és elbírálható. Boda-Meszlény : Magánjogi döntvénytár. 6