Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

66 — Szerzői jog —fizetését igazoló postautalvány-szelvény, illetve csekklap birtoka alapján jogosult a vendéglős védett zeneműveket előadni (V. 17., C. I. 6687/1930.). Nem védekezhetik a vendéglős azzal sem, hogy ő elfogadta a Szövetkezet megállapítását a jogdíj összegét illetően e hogy csak hátralékban maradt a jogdíjjal. Ily esetben is bitorlás címén indíthat keresetet a Szövetkezet s nem tartozik megelégedni a hátralékos jogdíj perlésével (V. 17., 1307., C. I. 6687/1980.). Nem védekezhetik a vendéglős azzal sem, hogy ő zenei műveltséggel nem bir s hogy emiatt nem terhelheti a bitorlás tekintetében gondatlanság, mert akinek vendéglőjében cigány-zenekar játszik, annak számolnia kell azzal, hogy az ily zenekar védett zeneműveket is ad elő s ha ezzel nem számol, vagy nem tudja, hogy védett zenemüveiket a cigányzenekar csak a Szövetkezettől nyert engedély alapján játszhatik a vendéglőben, ez már megállapítja a gondatlanságot (VII. 4-)- A birtorlás fennforgásának kérdése szempontjából közömbös, hogy a védett zenemű nyilvános előadása nem üzleti érdekből „nem nyerészkedés céljából" hanem pl. egy atlétikai klub nyilvános estélyének keretében történt (G. I. 5565/i93o.)A Szjt. 65. és 67. §-ai értelmében az építészeti tervekre a 6§. 10. pontja nyer alkalmazást, tekintet nélkül arra, hogy az építészeti tervek rendeltetésüknél fogva képzőművészeti, vagy iparművészeti alkotásoknak tekinthetők-e vagy nem. Építészeti terveknek más által történt felhasználásánál tehát csak az a kérdés fontos, hogy az épitési tervek átvétele változatlanul, illetve csupán olyan változtatásokkal történt-e, melyek nem lényegesek es nem adják meg; az új mű eredeti jellegét (C. I. 4628/1930.). Az olyan képzőművészeti alkotás (stilizált gyermeket ábrázoló csillárkar), mely a tömegcikkektől megkülönböztethető s bár nem valósít meg új gondolatot, de a közkeletű gondolat megmintázása művészi alakításnak számit: a Szjt. 60., illetve 66. §-ai értelmében szerzői jogi védelem alá esik, s igy nem szabad azt a szerzőnek, illetve jogutódjának beleegyezése nélkül sokszorosítani, forgalomba hozni, csillár üzletben csillárra alkalmazva eladásra készentartani (V. 5i3., 574.)Az eredeti iparművészeti alkotásnak számitó rajz a Szjt. 6. §. értelmében szerzői jogvédelemben részesül s e tekintetben közömbös az, hogy az iparművészeti eredeti alkotásnak mennyiben van művészi értéke (C. I. 2082/1930.). A divatlap, mint iparművészeti alkotás szintén kétségkívül szerzői jogi védelem alatt áll. A divatlap címének jogosulatlan átvétele tehát a" Szjt. 6. §-ának 8 pontjában megbatározott bitorlást képez. E tekintetben közömbös az, hogy maga a cím önálló szellemi alkotásnak tekinthető-e, csak az a lényeges, hogy a szerzői jog védelmei alatt álló mű címének átvételéről van-e szó (C. I. 950/1981.). Közömbös az is, hogy azt a divatlapot, melynek címét jogosu-