Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

— Cselekvőképesség — 55 A jogi személy megfelelő alkalmazottjai utján tartozik gondoskodni arról is, hogy üzemében a köteles gondosságnak elég tétessék. E gondosság elmulasztása folytán bekövetkezett baleset miatti kártérítési perben a jogi személy tehát nem bivatkozhatik sikerrel arra, hogy a jogi személy terhére gondatlanság nem róható fel (VI. io53.). Aa i886:XXI. t. c. 89. és 91. §-ai kivételt állapítanak meg a jogi személynek a közegekért való felelőssége alól annyiban, hogy a törvényhatóságnak sortartás kifogást engednek a közegei által okozott kártétel esetében, viszont meg|állapítják a törvényhatóság felelősségét akkor is, ha a kirendelt megválasztásánál, felügyeletnél, utasítás adásánál a kellő gondosság kifejtésében nem is terheli őt mulasztás (IV. 1^02.). Az egyesület törvényes képviselője képviseleti jogának terjedelmét harmadik személlyel szemben az alapszabályok korlátozzak. A képviseleti jognak más módon megállapított korlátozása harmadik személyekkel szemben csak annyiban hatályos, amennyiben arról a harmadik személy az ügyletbe bocsátkozáskor tudott (V* 1011.). A szerzetes rendeket illetően a magánegyesületek alapszabályaival egy tekintet alá esnek a rendek szervezeti szabályai (V. ion.). Az alapszabályoknak, illetve a szervezeti szabályoknak a képviseleti jog korlátozására vonatkozó rendelkezései harmadik személyekkel szemben hatályosak, tekintet nélkül arra, hogy a harmadiÜ személy azokról tudomást szerzett-e. Közömbös, hogy a tudomás szerzése körülményesebb után járással jár-e, mert a korlátozásra vonatkozó szabályozásoknak éppen az a célja, hogy a képviselő hatás^ köri túllépése ellen megvédje a képviselteket. Csak az alapszabályokon, illetve szervezeti szabályokon kivüli korlátozások hatálya szempontjából van jelentősége az ügylekötő harmadik fél jó-, vagy rosszhiszeműségének (V. 1 o 11.). Ha a r. k. hitközség alapszabályai szerint a katolikus konvent a hi'közeég képviseleti szerve, akkor a hitközség a konvent ellen indított keresettel szabályszerűen vonatott perbe. (IV. 1207.). Amikor a jóváhagyott igazgatási szabályzat értelmében az egyház^ község lelkésze van jogosítva az egyházközség nevében szerződést kötni, a megkötött szerződés kötelező hatályát nem érinti az a körülmény, hogy a szerződés nem lett az egyházmegyei hatósághoz felterjesztve és általa jóváhagyva (G. IV. 3093/1931.). A politikai község egy bizonyos területen lakó népesség államhatósági önkormányzati szerve, mint ilyen a közrend fenntartási kötelessége alapján a községi lakósok egyetemes érdekeinek képviseletére hivatva van., és pedig akkor is., ha mint vagyonjogi személy, külön érdekelve nincs is; — hivatva van tehát arra is, hogy a község minden lakosa részére fennálló forrásvíz használati jo-