Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)
54 — Cselekvőképesség — személyisége mindaddig: vita tárgya sem lehet, amig a vonatkozó — esetleg érvénytelen — bejegyzést az illetékes biróság nem törli, mert a társaság jogi személyisége csak a bejegyzés kitörlésévél szűnik meg (V. 97.)- Eltérő törvényes rendelkezés hiányában a részvénytársaság feloszlásának és megszűnésének a cégjegyzékbe bevezetése és kihirdetése azonban nem zárja ki a részvénytársaság létezését* a, még elintézetlen vagyoni kérdések tekintetében, feloszlás kimondása esetén sem, a Kt. 208—206. §.-aiban foglalt szabályok értelmében történt felszámolási eljárás lefolytatása nélkül. A cég megszűnésének a kereskedelmi cégjegyzékbe hivatalból való bevezetéséről szóló 1927:111. t.-c. alkalmazása a féloszlás alapján való megszűnés esetében tárgytalan. A Kt. 9. §• értelmében agyán harmadik személyek irányában, a kereskedelmi cégjegyzékbe történt bejegyzések a ,,Központi Értesítő"-ben megjelent közzététel napjától bírnak foganattal, de ez a rendelkezés nem zárja ki a cégnek be nem jegyzett cégként való további fennmaradását annak ellenére sem, hogy a cég kitörlése a cégjegyzékben és a törlés közzététele az ,,Értesitő"-ben megtörtént, ha a kereskedő ugyanazon név, cég alatt a kitörlés ellenére is folytatja üzletét. (KT. 10 §.). így a részvénytársaság megszűnésének a bejegyzése sem zárja 'ki a Kt. 9. §.-a alapján az akiivák és a passzívák lebonyolítása tartamára a részvénytársaság perképességének fennmaradását és a felszámolók képviseleti jogát (Kt. 208. és 112.). 11. Cselekvőképesség. A jogi személyek a törvények ós szervezeti szabályaik korlátai között cselekvőképesék (V. 1011.). A jogi személy helyett a szervezeti szabályoknak, vagy a törvénynek megfelelően kirendelt képviselő jár el. A nem szabályszerű képviselet alapján végzett eljárás is joghatályossá válik, ha utóbb a jogiszemély azt szabályszerűen jóváhagyja (VII. 875.), miután általános szabály, hogy az olyan ügylet, melyet valaki más nevében képviseleti jog nélkül köt hatályossá válik, ha az, akinek nevében köttetett azt jóváhagyja, vagy annak rendelkezéseit magáévá teszi (C. VI. 3764/1931.). Azért a kárért, melyet a jogi személy helyett eljáró természetes személyek alkalmaztatásuk körébe eső teendők ellátásában okoznak, a jogi személy felelősséggel tartozik (V. 1193., VI. 62 4 * C. I. 8618/1930., C I. 5565/io3o.). A jogi személy ugyan, tmint ilyen, közvetlenül nem tud mulasztani, vagy cselekedni, hanem csak közegei útján, tehát közvetlen saját vétkessége nincs is> hanem csak közvetett; a jogi személy azonban, amennyiben a törvény kivételt nem tesz, ilyen k$z« vetett vétkesség alapján is felelős (IV. 1402.).