Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

44 — Tévedés — hitték, hogy az osztály az ingatlanok egészére kiterjed, holott azoknak felét az örökhagyó még* életében az egyik félre ruházta át (C. I. 7250/1930.); vagy abban tévedtek, hogy a második házasság alatt szerzett vagyonban az első házasságból származó gyermeknek öröklési joga nincsen s az örökösödési szerződés megkötésekor ezt a vagyont figyelmen kinil hagyták (G. I. 5908/19,31.). A létszámcsökkentés miatt elbocsátott ós végkielégítés fejében összes szolgálati igényéről lemondó közlekedési vállalati alkalmazott megtámadási kereseténél, — amit az illető arra alapított, hogy tulajdonképpen nem is történt létszámcsökkentés, mert az ő munkakörében ujabb alkalmazottakat vett fel a vállalat — a Kúria ennek a körülménynek a tisztázását fontosnak tartotta (VI. 373.). Nem hatálytalanította azonban tévedés címén a Kúria azt az ügyletet, amelynél az akkori értékben fizetésül elfogadott hadiköl-csönkötvéayek az ügylet megkötése után beállott válságos közgazdasági viszonyok miatt utóbb értéktelenedtek el (C. VI. 1178/1932.). A tévedés olyan feltevésre is vonatkozhatik, amelyből a tévedő fél jóhiszeműen kiindulhatott (V. 4i9-)« Hatályát veszti tehát az ügylet akkor is, ha az a felek által ismert valamely lényeges, vagyis oly feltétel mellett köttetett meg, amely feltevés nélkül az ügyletet a felek nem kötöttek voln'a meg;, a feltevés .pedig tévesnek bizonyult. E jogszabályra hivatkozással hatálytalanította a Kúria azt a táisas szerződóst, amit a felek a fotó-szakmában legújabbnak és tökéletesnek vélt lámpa szabadalmaztatása és értékesítése iránt kötöttek, amely ügyletnél a finánszirozó fél abból a feltevésből indult ki, hogy a lámpa teljesen veszélytelen és annak forgalombahozatala minden további tökéletesítés nélkül megtörténhetik, a 'másik fél pedig ezt a feltevést felismerhette, a lámpa azonban megadott formájában veszély nélkül forgalomba hozható nem volt (V. 119.). Téves feltevés alapján hatálytalanította a Kúria azt az adás-vételi ügyletet is, amit a laikus vevő az automobilkereskedővel kíülföldi gyártmányú tehergépkocsira vonatkozóan kötött abban a feltevésben, hogy azt iparszerű fuvarozásra használhatja, nem tudva, hogy a fennálló jogszabályok szerint külföldi gépkocsit árufuvarozásra iparszerűen használna tilos "(VI. Í337.). Téves feltevés alapján hatálytalanította a "Kúria azt az osztályos egyességet is, amelyet az örököstársával a szülői vagyonban közösen gazdálkodó fél abban a tudatban kötött, hogy az osztályegyesség után is bent fog maradni a vagyonban, bár eziránt a felek külön kifejezett megállapodást nem is kötöttek (G. I. 2816/1930.). A jogban való járatlanságra senki sem hivatkozhatik (V. 2 53.). Nem igényelhet kötelesrészt az a szülő, aki bár ne'm tudva a szülői 'kötelesrész iránti jog fennállásáról, elfogadta gyermekének végrendeletét (C. I. 3739/1930.). Az egyesség érvényét nem érinti talamejyik egyezkedő félnek