Boda Gyula - Meszlény Artur (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog II. (Budapest, 1934)

42 Tévedés — avagy a bérlőnek az q kijelentése, hogy ha a bérbeadó az általa ajánlott egyességet nem fogadja el, ő a bérlet átadása iránti pert évekig elhúzza és amúgy sem lehet rajta semmit sem behajtani (VI. 1261.), sem a hitelezőnek az a kijelentése, hogy az általa kívánt jognyilatkozat aláírásának megtagadása esetén peresíti követelését s nem írja alá adósa szövetkezeti váltóit (C. V. 5794/1929.), vagy az a fenyegetés, hogy a munkaadó nem adja ki alkalmazottiának megszolgált illetményeit, ha az a kívánt lemondó nyilatkozatot nem írja alá (VI. 987.). Lelki kényszer jogi folyományaként a kény szeritett fél megtámadhatja az ügyletet s esetleg kártérítést is követelhet (TI. 1080., 1261., C. III. 524VI931-)Nemcsak a fizikai és lelki kényszer, hanem a kényszerhelyzet is szolgálhat megtámadási okul, abban az esetben, hogyha ezt a másik fél idézte elő, avagy nemi ő idézte ug]yan elő, de tudott a más által előidézett kényszerhelyzetről, vagy nem tudott ugyan róla, de abból ingyenes előny hárult reá (G. I. 6387/1981.). \ C. I. 2146/1929. számú kúriai ítélet szerint a* más által előidézett kényszerhelyzetről való tudomás egymagában nem elegendő a megtámadáshoz, hanem ezen felül az ingyenes előny fennforgása is kell, mert az ügyletkötő félnek a másik fél nyomasztó helyzetéről való puszta tudomása egyedül nem szolgálhat a szerződés érvénytelenítésének alapjául, hanem csak akkor ha a másik fél kényszerhelyzetét kihasználva a maira részére aránytalan előnv szerzése végett kötötte meg az ügylelet. Ilyen értelem tulajdonítható VII. 197. és a C. II. 5536/i93o. számú határozatoknak is. A kényszerhelyzet felismerésének lehetősége alapján hatálytalanította a Kúria azt a károsultra hátrányos egyességet, amit a biztosító társaság, egy gépkocsi elgázolás áldozatával, nyomban annak & kórbázból történt elbocsátása után kötött, amikor a munkaképességében csökkent sérült a társaságnál segítségért könyörgött (VI. 4o4.). A kényszer hatása alatt vállalt kötelezettségnek kényszertől mentesen kifogás, vagy fenntartás nélkül történt teljesítése kizárja az ügyletnek kényszer címén való megtámadását (VII. 176.). t vis major mentesítő hatását a következő címben említjük meg. 7. Tévedés. Aki szerződé-i nyilatkozatának tételénél lényeges tévedésben volt* az megtámadhatja nyilatkozatát, ha tévedését a másik fél okozta, vagy ha nem a másik fél okozta ugyan, de felismerhette a tévedést, vagy nem ismerhette ugyan fel a más okozta tévedést, de abból lé-